50 millió ember tűnik el nyomtalanul Európából – Honnan lesz nyugdíjunk?

Európa népessége a következő évtizedekben egyre öregebb lesz és tovább csökken, ami komoly kihívást jelent majd a munkaerőpiac, az egészségügyi rendszer és a szociális ellátórendszer fenntarthatósága szempontjából, illetve megterheli a költségvetéseket – olvasható az Európai Bizottság most publikált demográfiai jelentésében. 

A friss becslések szerint a kontinens népessége most tetőzik 450 millió fővel, 2100-ra több mint 50 millióval kevesebb európai lesz majd. Cserébe az évszázad végére majdnem 90 évig fog élni egy átlagos uniós állampolgár, ami mellett valószínűleg fenntarthatatlan lesz a jelenlegi 65 éves nyugdíjkorhatár. A negatív trendek alól Magyarország sem tudja kivonni magát, hatékonyabb dolgozókra és bevándorlásra is szükség lehet, hogy a problémát kezeljük.

Jön a „vén Európa”

Jelenleg van a csúcson Európa népessége, a 2025 január elején mért 450,6 millió fős lakosság 2050-re várhatóan 445 millióra, majd 2100-ra 398,8 millió főre csökken. Vagyis hetvenöt év alatt több mint 50 millió emberrel csökkenhet a kontinens népessége, ami így a hetvenes évek második felének szintjére eshet vissza.

A népességcsökkenés mellett a másik fő demográfiai trend a következő években az lehet, hogy várhatóan tovább emelkedik majd az európaiak születéskor várható élettartama. Az érték 2024-ben 81,5 év volt, 2100-ra viszont a nők esetében elérheti a 90 évet, a férfiak pedig átlagosan 86 évig élhetnek. A kutatók szerint egy 2023-ban az Európai Unióban született gyermek várhatóan 75 éves koráig súlyos betegség nélkül élhet.

Európa természetes szaporulata egyébként már 2012 óta negatív, vagyis azóta többen halnak meg, mint ahányan születnek a kontinensen. Ezt azonban egész eddig kompenzálta a bevándorlás. A legfrissebb előrejelzések szerint azonban az EU népessége 2029-től kezdve csökkenni fog.

A most látható tendenciák természetesen visszafordíthatók, de ez hosszútávú folyamat. Egy olyan országban, ahol nagy a fiatal felnőttek aránya, továbbra is növekedhet a népesség, még akkor is, ha a termékenységi ráták csökkennek, mivel sokan lépnek be a reproduktív korba. Ezzel szemben a termékenységi ráták emelkedése évtizedekbe telne, mire jelentősen megváltoztatná azoknak az országoknak a korösszetételét, ahol a termékenység évek óta alacsony, és a fiatal népesség aránya csekély. Ez azt jelenti, hogy az EU népességének jelenlegi korösszetétele nagyban meghatározza jövőbeli alakulását.

A szakértők most azt gondolják, hogy a termelékenységi ráta kissé emelkedik majd a következő évtizedekben az EU-ban, de nem fogja elérni a reprodukcióhoz szükséges 2,1-es értéket. Ennek egyik oka, hogy a jelenlegi alacsony termékenységi ráták egy része a gyermekvállalás elhalasztására, de nem annak teljes lemondására irányuló döntést tükröz.

Komoly kihívás előtt az európai gazdaság

A kedvezőtlen demográfiai tendenciák jelentős kihívásokat jelentenek, a munkaerőhiánytól és a szűkös állami költségvetésektől kezdve az ellátórendszerekre, az oktatási és képzési rendszerekre, valamint a regionális kohézióra – állapítja meg az Európai Bizottság jelentése.

Az átalakulás átformálja a munkaerőpiacot, és szükségessé teszi az aktivitási ráta, valamint a termelékenység növelését - szögezik le.

Jelenleg a munkaképes korúak mintegy 20%-a nem jelenik meg a munkaerőpiacon, a nemek között jelentős a foglalkoztatási szakadék, 8 millió európai fiatal pedig nem tanul, de nem is dolgozik. Ezek a társadalmi osztályok jelentik a munkaerőtartalékot Európában. A Bizottság szerint a fenti csoportokon túl a mesterséges intelligencia használatának fokozása hozhat hatékonyságjavulást a következő évtizedekben.

Európa demográfiai kihívásainak kezelésében már eddig is komoly szerepe volt a bevándorlásnak, a most megjelent elemzés szerint az Unión kívülről érkező tehetségek bevonzásával a képzett munkaerő-bevándorlás támogathatja a kulcsfontosságú ágazatokat, erősítheti az innovációt, és segíthet ellensúlyozni a népesség elöregedésének hatásait.

A 2100-ig szóló legfrissebb előrejelzések szerint az EU továbbra is vonzza majd a bevándorlókat. Az előrejelzések szerint 2025-től 2100-ig minden évben pozitív lesz az EU-ba irányuló nettó migráció. Ugyanakkor várhatóan még a tartós bevándorlás sem lesz elegendő ahhoz, hogy teljes mértékben ellensúlyozza az alacsony termékenységből eredő természetes népességcsökkenést.

Persze nem csak negatívumai vannak az elöregedő társadalomnak, a jelentés szerzői kiemelik, hogy az idősebb népesség gazdasági lehetőségeket is tartogat, növelheti az egészségügyi és ápolási szolgáltatások iránti keresletet, illetve ösztönzi az innovációt és a hatékonyabb állami ellátórendszerek létrehozását. A bővülő hosszú élettartamra épülő gazdaság új piacokat nyit meg az idősebb polgárok igényeire szabott termékek, szolgáltatások és innovációk számára, ami potenciálisan ösztönözheti a növekedést és a munkahelyteremtést az egészségügy, a technológia és a pénzügyi szolgáltatások területén – teszik hozzá.

A Bizottság a mostanihoz hasonló jelentések publikálása mellett konkrét javaslatokat is megfogalmazott, a következő 2028-2034-es uniós költségvetési ciklusban például a demográfiai változások kezelését is felveszik a nemzeti és regionális partnerségi tervek céljai közé.

Elkerülhetetlen lesz, hogy hozzányúljunk a nyugdíjrendszerhez

Az európai jóléti rendszerek, amelyeket a népességnövekedés időszakában alakítottak ki, a demográfiai változások miatt strukturális nyomásnak vannak kitéve – szögezi le az Európai Bizottság jelentése. A jóléti rendszerek döntő szerepet játszanak az erőforrások újraelosztásában az alacsony és a magas jövedelmű csoportok, valamint a generációk között. Lehetővé teszik a munkaképes korúak számára, hogy jövedelmük egy részét a gyermekek oktatásának, valamint a nyugdíjak, az egészségügyi ellátás és a tartós ápolás-gondozás költségeinek fedezésére fordítsák.

Ezt a mechanizmust jól illusztrálja a folyamatos felosztó-kirovó nyugdíjrendszer: a munkavállalók hozzájárulnak a jelenlegi nyugdíjasok nyugdíjának kifizetéséhez, az állam pedig kölcsönös támogatást garantál számukra, amikor ők maguk is nyugdíjba vonulnak.

Számos európai szociális és nyugdíjrendszer, valamint egészségügyi keretrendszer olyan időszakban került kialakításra, amikor a népesség folyamatosan növekedett, és a bővülő, viszonylag fiatal népesség továbbra is biztosította ezek fenntartását. A demográfiai változások azonban átalakítják azokat a feltételeket, amelyekre ezek a rendszerek épültek. Ahogy az idősek száma a fiatalokhoz képest növekszik, a generációk közötti újraelosztás egyensúlya eltolódik, ami nyomást gyakorol a meglévő mechanizmusokra. A politikáknak az új demográfiai helyzethez való igazítása elengedhetetlen a hatékonyságuk fenntartásához és ahhoz, hogy hosszú távon is fenntarthatóak maradjanak – állapítja meg a jelentés.

Ha az idősebb embereknek lehetőséget biztosítunk arra, hogy – ha úgy kívánják – a nyugdíjkorhatár elérése után is aktívak maradjanak, az enyhítheti a munkaerőhiányt a hosszú élettartamú társadalom kontextusában. Az 55–64 évesek foglalkoztatási rátája 2016 és 2025 között jelentősen emelkedett: a nőké 13,5 százalékponttal 60,8%-ra, a férfiaké pedig 12,2 százalékponttal 72,3%-ra nőtt.

Az idősödéssel kapcsolatos közkiadások már most is jelentősek az EU-szerte: 2022-ben ezek az EU bruttó hazai termékének (GDP) 24,4%-át, az államháztartás teljes kiadásainak pedig 49,4%-át tették ki. Ebből a nyugdíjakra az EU GDP-jének 11,4%-a, az összes egészségügyi kiadásra 6,9%, az oktatásra 4,4%, a tartós ápolásra pedig 1,7% jutott. A népesség elöregedésének összköltsége várhatóan a legtöbb EU-tagállamban emelkedni fog. Az idősödéssel kapcsolatos kiadások 2022 és 2070 között várhatóan átlagosan 1,2 százalékponttal növekednek, és 2070-re elérik a GDP 25,6%-át.

A csökkenő munkaerő számos tagállamban jelentős kihívást jelent az adóbevételek szempontjából, különösen azokban, amelyek nagymértékben támaszkodnak a munkaerő adóztatására.

Ez a helyzet aggodalmakat vet fel a jelenlegi adó- és ellátási rendszerek hosszú távú fenntarthatóságát illetően. A magas adóterhekkel és jelentős, előre jelzett nyugdíjkiadásokkal rendelkező tagállamoknak korlátozott mozgásterük van a munkaerő-adóztatás növelésére a nyugdíjkötelezettségek finanszírozása érdekében. A szükséges adóbevételek fenntartása és a versenyképesség megőrzése érdekében esetleg alternatív megközelítéseket kell fontolóra venni, vagy új finanszírozási mechanizmusokat kell keresni az alapvető közszolgáltatások számára.

A várható élettartam növekedése és a nyugdíjrendszerek fenntarthatóságának biztosítására irányuló igény jelentős következményekkel jár a nyugdíjasként eltöltött átlagos élettartamra és a nyugdíj megfelelőségére nézve.

A legtöbb tagállamban a törvényes nyugdíjkorhatár a jelenlegi jogszabályok szerint emelkedni fog - szögezi le az Európai Bizottság.

A férfiak és nők átlagos törvényes nyugdíjkorhatára a mai körülbelül 65 évről

2050-re körülbelül 66 évre, 2070-re pedig 67 évre fog emelkedni.

Még ha figyelembe vesszük is a várhatóan hosszabbodó munkaviszony időtartamát és a nyugdíjkorhatár törvényben előírt emelését, a helyettesítési arányok (a nyugdíjba vonuláskor kapott utolsó munkajövedelem százalékos aránya) a legtöbb országban mind a nők, mind a férfiak esetében csökkenni fognak.

Bár a nyugdíjpolitikákról és a jogszabályokról nemzeti szinten döntenek és azokat ott hajtják végre, az EU támogatja a tagállamokat azáltal, hogy előmozdítja a megfelelő nyugdíjmegtakarításokat, védi a határokon átnyúló nyugdíjjogosultságokat, finanszírozza és irányítja a nemzeti nyugdíjreformokat, valamint tiltja a nyugdíjjogosultságok nemi alapon történő megkülönböztetését.

portfolio.hu

(Fotó: envato.com)