Hét városra fókuszál a kormány beruházásösztönzési stratégiája – Nagykanizsa is a kiemeltek között

Az elmúlt négy év volt a magyar gazdaságtörténet négy legsikeresebb éve a külföldi működőtőke beáramlása szempontjából, és a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség 2014. évi létrehozása óta eddig 25 ezer milliárd forint értékű új beruházás megvalósításáról született döntés Magyarországon - értékelte Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója a beruházásösztönzési rendszer eredményeit szerdán Budapesten, háttérbeszélgetésen.

Kiemelte, hogy tavaly rekordot döntött az amerikai befektetések aránya, európai csúcstartó lett az ország a kínai befektetések fogadásában is, valamint csúcsot ért el a magyar vállalkozások támogatása.

A HIPA 2025 végéig 2305 pozitív beruházási döntésben működött közre, amivel több mint 25 ezer milliárd forint értékű beruházáshoz, és közvetlenül mintegy 187 ezer, közvetetten pedig 400 ezer új munkahely megteremtéséhez járult hozzá - ismertette.

"Magyarország továbbra is Európa leginkább befektetőbarát országa. (...) A magyar kormányzati befektetésösztönzés az elmúlt években sokkal jobban teljesít, mint a másik három visegrádi ország, Csehország, Lengyelország és Szlovákia beruházásösztönzési ügynöksége együttvéve" - jelentette ki Joó István.

Rámutatott arra, hogy egy forint elköltött állami támogatás átlagosan 4,1 forint bevételt generál a magyar költségvetésnek. Ezek a bevételek befizetett adókból, járulékokból keletkeznek. A támogatások utófinanszírozottak, tehát a vállalatnak el kell kezdenie a beruházást, mielőtt bármilyen támogatást lehívhatna.

Hangsúlyozta: nincs olyan projekt amely veszteséget termel, olyat nem támogat a magyar állam, a támogatási szerződéseket megalapozott üzleti terv alapján, utófinanszírozással írják alá.

A gazdaság egészséges összetettségét mutatja, hogy közel 30 különböző ágazatban érkeznek befektetések. Továbbra is meghatározónak nevezte a járműgyártással és az elektronikával kapcsolatos befektetéseket, de lendületesen zárkózik fel az élelmiszeripar, a gyógyszeripar, az információs és kommunikációs technológia, az orvosi eszközök gyártása, a biotechnológia és az üzleti szolgáltatóközpontok szektora is.

A munkahelyteremtésben az elektronika vezet bő 6200 új állással, ezt követi a járműipar mintegy 3600 új munkahellyel. A magas szellemi hozzáadott értéket teremtő tevékenységek felé tartó átalakulás fontos jele, hogy a harmadik helyen álló üzleti szolgáltatóközpont (BSC) szektor több mint 3200 új állással szorosan követi a járműipart a munkahelyteremtésben - jegyezte meg a kormánybiztos.

Közölte: 2014 óta nőtt a keleti országok súlya a hazai FDI-állományban, Magyarország vezető pozíciót ért el az EU és az Egyesült Királyság alkotta térségbe irányuló kínai befektetések fogadásában. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a keleti nyitás nem jelent nyugati zárást.

A tavalyi 16 amerikai projekt például szintén történelmi csúcs, és pontosan mutatja a magyar-amerikai befektetési partnerség Donald Trump második elnöki ciklusával jelentősen megerősödő lendületét. Az amerikai beruházások csaknem 200 milliárd forint (480 millió euró) volument képviseltek és 800-nál is több munkahelyet hoztak 2025-ben.

A HIPA támogatási rendszere a hazai vállalatoknak is elérhető, a magyar tulajdonosi hátterű vállalatokkal tavaly 24 befektetésről sikerült megállapodni, ezzel Magyarország az első a támogatott projektek származási országa szerinti rangsorban. A beruházások 1423 munkahelyet teremtenek, és mintegy 210 milliárd forint összesített értéket képviselnek - mondta, jelezve: ezek 12 szektort fedtek le, ezek közül az élelmiszeripar mellett több építőipari, logisztikai, gépipari fejlesztés található, és több magyar üzleti szolgáltató központ (BSC) is szerepel.

A beruházások helyszíni eloszlása is sokszínű, a 24 projekt 13 vármegyét és Budapestet is érinti. Szabolcs-Szatmár-Bereg 4 fejlesztéssel, míg Hajdú-Bihar, Borsod-Abaúj-Zemplén, Pest és Csongrád-Csanád vármegye 3-3 beruházással emelkedik ki - ismertette. A magyarországi üzleti szolgáltatóközpontok mára 245 vállalatot számlálnak, és csaknem 20 ezer magasan képzett szakembernek adnak munkát, új dimenziót nyitva a tudásalapú magyar gazdaság fejlődésében - mondta Joó István.

Kitért arra, hogy hazánk csúcsot döntött tavaly a legmagasabb szellemi hozzáadott értéket teremtő tevékenységek, az innováció és a K+F ösztönzésében is: tavaly 14 projektről állapodtak meg, ez 570 millió euró vállalati beruházási volument és 600 új, magas hozzáadott értékű munkahelyet jelent. Ez a projektek száma, és volumene alapján is rekord a HIPA történetében. Míg az EU-ban 37,5 százalékkal, addig Magyarországon 54,4 százalékkal nőtt 10 év alatt a K+F munkahelyek száma.

A kormánybiztos kiemelte, hogy a támogatott projektek több mint 84 százaléka Budapesten kívül valósul meg, és a fejlesztések szinte az egész országot lefedik. Több vármegyében komoly beruházási hullámot eredményez a HIPA tevékenysége: Hajdú-Biharba és Bács-Kiskun vármegyébe például egyaránt 9 projekt érkezik, Szabolcs-Szatmár-Beregben pedig 8 projekt valósul meg idén.

"Beruházásösztönzési stratégiánk fókuszában az idén hét város szerepel: Ózd, Salgótarján, Szerencs, Orosháza, Nagykanizsa, Pécs és Szekszárd. A déli területek kiemelt figyelmet kapnak, hiszen a keleti és a nyugati országrész tőke- és beruházásvonzó képessége egyre inkább egyensúlyba kerül" - fogalmazott. Hozzátette: a K+F projekteknél ismét rekordot vár, és folytatja a HIPA a magyar vállalatok kiemelt támogatását is.

Mindezzel párhuzamosan világszerte felkeresik azokat a csúcstechnológiás cégeket, amelyeket szeretnének Magyarországra hozni. A következő hónapokban pedig sorra kezdik meg a tömeggyártást majd az olyan nagy gyárak, mint a CATL, a BYD, a Semcorp, az EcoPro vagy a Huayou Cobalt, mind óriási lökést adva a magyar gazdasági növekedésnek - összegezte.

MTI

(Fotó: nagykanizsa.hu)