Saját mobilja van egyre több óvodásnak, tiktokozik a gyerekek háromnegyede – a magyar valóság számokban

Egyre több óvodás gyermeknek van saját telefonja, a gyermekek 7 százaléka pedig már 4–6 évesen mobilhasználó – derült ki az NMHH reprezentatív kutatásából, amelyet 2 ezer szülő és 2 ezer 7 és 16 év közötti gyermek megkérdezésével végeztek el. A felmérés rámutat arra is, hogy a gyerekek szabadidejük egyre nagyobb részét töltik digitális platformokon, a szülők egyre passzívabbak, a mesterséges intelligenciának pedig mindenki jobban hisz a kelleténél.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2017 óta harmadjára készítette el digitális szülőség kutatását, az eredményeket összevetve kiderült: egyre előrébb jön az az életkor, amikor a gyerekek digitális eszközöket kapnak a kezükbe – mondta az InfoRádióban Varga Árpád, az NMHH médiaműveltségi osztályvezetője.

„Már voltak olyan válaszok, amelyek azt tartalmazták – pontosan 7 százaléknyian –, hogy 4-6 éves korban kapja a gyermek az első eszközét, de általánosan azt látjuk, hogy a gyermekek 7-8 éves koruk körül már kapnak okoseszközt, ez például 2017-ben még 14 százalék volt, 2025-ben már 29 százalékuk rendelkezett saját okoseszközzel, a 11-12 éves gyerekek esetében pedig ez már 80 százalék.”

Azt is látni, hogy miközben jelenleg Magyarországon a 13 év alattiak nem regisztrálhatnának a közösségi oldalakra, már 11 évesek is fent vannak, és 15 éves korára már minden gyermek rendelkezik legalább egy közösségimédia-regisztrációval.

„Kiemelkedik a TikTokon regisztráltak száma. 2020-ban 48 százalék volt azon gyerekeknek az aránya, akik rendelkeznek TikTok-fiókkal. 2025-ben ez 72 százalékra emelkedett, és ez egy folyamatosan növekvő tendenciát is mutat” – mutatott rá.

És folyamatosan nő a képernyőidő is; a 15-16 éves gyermekek esetében a napi 4 órát is meghaladja.

A párhuzamos tartalomfogyasztás is egyre gyakoribb. A gyerekek 61 százaléka legalább hetente egyszer néz például telefont és okostelevíziót egyszerre.

A gyerekek tudatossága alacsony, a veszélyérzetük szintúgy, a szülők viszont egyre passzívabbak – mondja Varga Árpád.

„A szülői odafigyelés egyre csökken, és nemcsak az idősebb gyermekek esetében, hanem a kutatás eredményei általánosan is azt mutatják, hogy a szülői szabályrendszer kialakítása egyre marginálisabb annak ellenére, hogy a gyermekek képernyőideje, illetve a tartalomfogyasztás egyre nő.”

Elgondolkodható szerinte az is, hogy az aktív „mediáló” szülőknek, akik a gyerekekkel közösen próbálnak meg valamilyen szabályrendszert kialakítani, vagy akár egy magukra is érvényes digitális házirendet létrehozni, azon szülők száma is csökken.

A miértekre ez a kutatás nem tért ki, más felmérések viszont azt mutatják, hogy

• a szülők a gyermekek magánszférájának védelmét hangoztatják, és
• attól félnek, hogy elveszítik a gyermek bizalmát.

Az NMHH médiaműveltségi osztályvezetője szerint ugyanakkor a nyitottság és az együttműködés a kulcs.

infostart.hu