Rossz pont az AI-nak: nő az egyenlőtlenség a világban
A mesterséges intelligencia fejlesztésében jeleskedő Anthropic vállalat közgazdászai figyelmeztetnek: az AI-ból származó előnyök elsősorban a fejlettebb régióknál lesznek érezhetők, ami tovább erősítheti a világban amúgy is meglévő egyenlőtlenséget.
Globális használati adatokat elemeztek az Amazon és a Google által támogatott Anthropic szakemberei az AI-jal kapcsolatban. Arra voltak kíváncsiak, hogyan használják világszerte a mesterséges intelligenciát (elsősorban a vállalat Claude nevű modelljét), illetve hogy ki profitál valójában ebből a technológiai forradalomból.
Több mint egymillió Claude-interakciót vizsgáltak ingyenes felhasználók, előfizetők és vállalati ügyfelek körében, és „kifejezett egyenlőtlenséget” találtak az adaptációs arányokban. A magas jövedelmű országok gyorsan integrálják a mesterséges intelligenciát a mindennapi munkába és üzleti műveletekbe, emellett viszont „egyelőre nincs bizonyíték arra, hogy az alacsonyabb jövedelmű országok felzárkóznának”.
Peter McCory, az Anthropic gazdasági vezetője például azt mondta a Financial Timesnak, hogy ha az AI általi termelékenységnövekedés megvalósul, akkor még nagyobb lesz az eltérés az életszínvonalban, ami már amúgy is jellemző a gazdagabb és szegényebb országokra. Aggodalmát fejezte ki amiatt is, hogy mivel a fejlett gazdaságok a mesterséges intelligenciát használják a hatékonyság és a kibocsátás növelésére, még jobban megelőzhetik a fejlődő országokat.
Az Anthropic adatai a jövedelmi csoportok viszonylatában is feltárják a mesterséges intelligencia használatában mutatkozó különbségeket Az alacsonyabb jövedelmű országokban a felhasználók nagymértékben támaszkodnak a Claude ingyenes verzióira, és főként oktatásra használják az AI-t. A gazdagabb országok viszont inkább szakmai feladatokhoz és a személyes termelékenység növeléséhez vetik be az eszközt.
Az iskolai végzettség is befolyásolja az eredményeket. A magasabb képzettségű felhasználók általában nagyobb termelékenységi előnyökre tesznek szert, mivel fejlettebb promptokat tudnak készíteni, és összetett munkafolyamatokba tudják integrálni a mesterséges intelligenciát.
Hasonló eredményekre jutott egyébként egy Microsoft-felmérés is. Az összegző jelentés megállapította, hogy a „globális észak” az elmúlt évben majdnem megduplázta az AI-adaptáció mértékét a „globális délhez” képest, illetve az általános adaptáció még mindig sokkal magasabb a gazdagabb országokban.
Mind az Anthropic, mind a Microsoft felmérése ugyanahhoz a következtetéshez vezet. Ma már nem az a kérdés, hogy lesz-e AI-forradalom (igen, lesz), hanem az, hogy kinek a forradalma lesz. Egy szűk réteg csodaszere vagy egy olyan eszköz, amely valóban szélesebb rétegek számára nyit új lehetőségeket. Jelenleg nem túl rózsás a kép: ha az AI a mostani erőviszonyok között terjed tovább, akkor nem felszámolja, hanem sokkal inkább megszilárdítja az egyenlőtlenséget.
hvg.hu