Mire jó a hótakaró?

Nem csupán hó borítja be a kiskerteket, a kisbirtokokat és a szőlőket: az idei esztendőben a várva várt mínuszok is megérkeztek a téllel. Több éve nem volt példa hasonlóra, ezért megkérdeztük rovatunk tanácsadóját, miért is érdemes örülni az igazi télnek. 

A hótakaró minden évben nagyon jót tenne – és itt a nagyüzemekről is beszélhetünk, hiszen az őszi vetések ugyanúgy örülnek a télnek, mint a kiskertek. A lehullott csapadék nem folyik el, hanem szép lassan szivárog be a földbe – magyarázta Varga József növényvédelmi szakember. Mint fogalmazott, akik ősszel hagymát, fokhagymát vagy más, ilyenkor vethető növényeket – például cukorborsót, őszi salátát és még számos egyéb kultúrát – ültettek, azoknak kifejezetten jót tett ez a hótakaró. Probléma akkor lett volna, ha a hó előtt érkezik meg a nagy hideg, a mínusz 15–18 fok. Így azonban a hó gyönyörűen betakart mindent. Másként fog fejlődni a vetés, és más lesz minden növény – sorolta Varga gazda.

De ejtsünk szót a kártevőkről is, hiszen az utóbbi években rengeteg panasz érkezett amiatt, hogy elmaradtak a fagyok, így a kártevők sem pusztultak ki. Azok a kártevők, amelyek a fák kérgében vagy a rügyeknél teleltek át, biztosan megsínylették ezt az időjárást. Bízom benne, hogy a szőlő esetében is megtizedelte a hideg a kabócát – mondta a szakember. Mint kifejtette, ez a kártevő nyár végén, ősz elején a szájszervével felhasítja a vesszőt, és oda rakja le petéit. Ezek a peték különösen érzékenyek a nagy hidegre, így jó eséllyel jelentősen megritkult az állományuk. Ugyanakkor azoknak a kórokozóknak és kártevőknek, amelyek a talajban telelnek át, nem okozott problémát a fagy, sőt, a hótakaró még védelmet is nyújtott számukra. A kószapocoknak például nem ártott az időjárás. A meztelen csigák, köztük az invazív spanyol csigák ugyan érzékenyebbek a hidegre, de rendkívül jól el tudnak bújni, így esetükben sem okozott jelentős pusztulást a tél. Ezzel szemben a poloskák – más néven büdös Margitok –, a keletről betelepült molyok, valamint a katicák körében a fagy már biztosan komoly pusztítást végzett – tette hozzá a növényvédelmi szakember.

Varga Józseffel arról is beszélgettünk, mi legyen az első lépés akkor, amikor eltűnik a hó, megjelennek a plusz hőmérsékletek – amit természetesen minden kiskertész már nagyon vár.  –  Várjunk még legalább 15 napot, mert nagyon korán van még. Egy bő két hét múlva azonban már lehet vetni a fagytűrő növényeket. Előnyben vannak azok, akik ősszel már felásták, megdolgozták a talajt, mert így könnyebben tudnak majd dolgozni – fogalmazott a szakember. Mint mondta, cukorborsót, dughagymát, fokhagymát – vagyis a tavaszi vetésű alapnövényeket – már el lehet majd vetni, ezeknek nem árt, ha visszatér egy fagy, vagy akár egy vékonyabb hótakaró is kialakul. A palántázás és a magvetés viszont még bőven ráér március közepén, addig nem érdemes palántát nevelni vagy hajtatni.  – Ezeket a növényeket csak májusban lehet kiültetni, addigra pedig annyira megnyúlnak, hogy inkább tönkremennek. Minél kisebb a palánta – 10–15 centiméteres –, annál erősebb. Utoléri, sőt le is hagyja a félméteres palántákat. A vásárlóknak is mindig azt mondom, ne vegyenek nagy palántát, mert az rosszabbul viseli az átültetést – tette hozzá. A szakember kitért arra is, hogy február közepe–vége felé, ha az időjárás engedi, és 5–8 fok körül alakul a hőmérséklet, el lehet kezdeni a fák kéreg- és mohakaparást. Ezt drótkefével vagy speciális kaparóeszközzel érdemes elvégezni. Ezek a problémák főként az idősebb fáknál jelentkeznek, a fiatalabb, 8–10 éves egyedeknél még ritkábban. Február vége felé egy alapos lemosó permetezés is ajánlott, amely sokat segít a fák egészségének megőrzésében.  – Az atkák, az áttelelő vírusok és baktériumok, valamint olyan kórokozók, mint a monília, a tafrina vagy a lisztharmat ilyenkor már legyengültek. Ha lemosó permetezést végzünk, jelentősen csökkenthetjük a fertőzések esélyét – zárta gondolatait Varga gazda.

VINCZE Adél

fotó: SZALAI Szilveszter

(Megjelent a Kanizsa Újság 2026. január 28-ai számában.)