Egyre kevesebb európai zöldség kerül a boltokba

Az import térnyerése komoly kihívás elé állítja az uniós termelőket.

Jelentős szerkezeti átalakulás zajlik az európai zöldség-gyümölcs ágazatban. Az elmúlt években látványosan csökkent az uniós saját termelés szerepe, miközben egyre nagyobb mennyiségben érkezik áru harmadik országokból, elsősorban Észak-Afrikából és a keleti régiókból.

Az import felfutása különösen a paprika, a paradicsom és az uborka piacán szembetűnő, ahol az eddigi meghatározó szereplők, Spanyolország és Hollandia pozíciói látványosan gyengülnek.

Visszaszoruló európai termelés, erősödő importnyomás

Az európai élelmiszerpiacokon tapasztalható változások nem elszigetelt jelenségek. Az állattenyésztés volumene az elmúlt évtizedben közel tíz százalékkal csökkent, miközben a takarmányozáshoz szükséges alapanyagok – például a kukorica és a szója – döntő hányada ma már Ukrajnából és Dél-Amerikából érkezik.

Hasonló tendencia figyelhető meg a kertészeti ágazatban is: az európai termelők egyre nehezebben tudják felvenni a versenyt az alacsonyabb költséggel, enyhébb szabályozási környezetben termelő országokkal.

Paprika: Marokkó és Törökország előretörése

A paprika piaca jól példázza az átalakulást. Korábban Spanyolország és Hollandia határozta meg az európai kínálatot, az elmúlt öt évben azonban mindkét ország közel harmadával csökkentette értékesítését az uniós piacokon. Ezzel párhuzamosan a Marokkóból érkező paprikaimport az elmúlt évtizedben megduplázódott, míg a török szállítások hasonló ütemben növekedtek. A két ország együttesen ma már az uniós paprikaimport több mint 80 százalékát adja, megelőzve ezzel a második legnagyobb európai termelőt is.

A háttérben jelentős termelési kapacitásbővülés áll. Marokkóban az üvegházi termesztés területe mára mintegy 33 ezer hektárra nőtt, ami nagyságrendekkel haladja meg a közép-európai országok lehetőségeit.

Eközben továbbra is kérdéses, hogy az Európai Unió miként biztosítja az importtermékeknél azokat az élelmiszer-biztonsági és környezetvédelmi elvárásokat, amelyek az uniós termelőkre szigorúan vonatkoznak.

Paradicsom: Európa Afrikából látja el magát

Hasonló folyamatok figyelhetők meg a paradicsom piacán is. A marokkói termelés egyik központja Agadir térsége, ahonnan az Európai Unió paradicsomimportjának közel háromnegyede származik. Miközben az uniós belső paradicsomkereskedelem az elmúlt években mintegy tíz százalékkal visszaesett, a harmadik országokból érkező import csaknem a duplájára nőtt.

A különbségek a termőterületek nagyságában is megmutatkoznak. Míg Magyarországon körülbelül kétezer hektáron folyik paradicsomtermesztés, addig Marokkóban több tízezer hektáron állítanak elő exportra szánt árut.

A piaci részesedés növekedésében Törökország is egyre nagyobb szerepet játszik: az elmúlt tíz évben az EU-ba irányuló paradicsomszállításait négyszeresére növelte. Emellett Albánia is dinamikusan lépett elő beszállítóvá, különösen paradicsom és uborka esetében.

Uborka: török dominancia az importban

Az uborka piacán az importnövekedés szintén látványos. Az Európai Unió uborkaimportja tíz év alatt több mint két és félszeresére emelkedett, megközelítve a 110 ezer tonnát. A behozatal legnagyobb részét Törökország adja, amely volumenben és értékben is meghatározó szereplővé vált.

Az európai termelés visszaesését jól mutatja, hogy Spanyolországban a marokkói eredetű uborkaimport az elmúlt évtizedben több mint kétszeresére nőtt. Magyarországon pedig a termőterület a 2000-es évek elejéhez képest töredékére csökkent, jelenleg nagyjából 500 hektáron zajlik uborkatermesztés. A versenyhátrányt nemcsak a piaci árkülönbségek, hanem az uniós szabályozási környezet szigorúsága is tovább erősíti.

Egyre nagyobb kihívás az európai termelőknek

Az adatok egyértelműen jelzik, hogy az európai zöldség-gyümölcs ágazat fordulóponthoz érkezett. A harmadik országokból érkező import gyors térnyerése komoly kihívást jelent az uniós termelők számára, akiknek egyre nehezebb megfelelniük a szigorú előírásoknak úgy, hogy közben árversenyben is helyt kell állniuk. A jelenlegi folyamatok hosszú távon nemcsak gazdasági, hanem élelmezésbiztonsági kérdéseket is felvetnek.

agroinform.hu