Nagyon rossz bizonyítványt kapott a magyar egészségügy az OECD-től
Az OECD legfrissebb tanulmánya szerint Magyarországon az orvosok és a nővérek aránya az uniós átlag alatt van a lakosságszámhoz viszonyítva. A születéskor várható élettartam 2024-ben 77,0 év volt, ami 4,7 évvel alacsonyabb az EU-átlagnál.
Az OECD legfrissebb tanulmánya nem fest jó képet a magyar egészségügy állapotáról. A legfontosabb mutatókban jelentős a lemaradás a többi uniós tagállamhoz képest. Az orvosok és nővérek száma alapján a legrosszabb kategóriába került Magyarország.
Az egy főre jutó egészségügyi kiadás Magyarországon viszonylag alacsony, 1 925 euró, ami megközelítőleg az EU-átlag fele.
Az egészségügy állami finanszírozásának aránya 2023-ban az összes egészségügyi kiadás 74 százalékát tette ki, ami elmarad az EU-átlagtól (80 százalék). Ennek következtében a magánkiadások szerepe jelentős, és a lakossági zsebből fizetett kiadások aránya 2023-ban 23 százalék volt, ami jóval meghaladja az EU-átlagot (16 százalék).
A megelőzhető és kezelhető halálozások aránya 2022-ben az egyik legmagasabb volt az EU-ban. A megelőzhető halálozások között a tüdőrák, a szívroham, és az alkoholhoz köthető betegségek jellemzőek Magyarországon. A kezelhető halálozás esetében a szívroham, a vastag- és végbéldaganat, valamint a stroke játszották a legnagyobb szerepet. Ezek az egészségügyi problémák hosszú ideje fennálló népegészségügyi problémákra és a beavatkozások korlátozott hatékonyságára utalnak.
piacesprofit.hu