Frissen tartaná az agyát időskorában is? Tanuljon nyelveket

Kutatások szerint azok kognitív teljesítménye a legjobb időskorban, akik több nyelven is beszélnek. Ráadásul ez a hatás tovább erősödik, minél több nyelvet ismer az ember.

Az emberiség élettartama egyre inkább kitolódik, mely az új lehetőségek mellett új kihívásokkal is jár. Az életkorral járó hanyatlás ugyanis így egyre komolyabb problémává nőheti ki magát.

Mint több kutató egy közös cikkben a The Conversation hasábjain kiemeli, a fizikai változások – így például a rosszabb erőnlét, vagy a mozgás lassulása – mellett sok embernél memóriagondok jelentkezhetnek, romolhat a figyelem, és a mindennapi feladatok elvégzése is küzdelmes lehet.

A kutatók évek óta igyekeznek megérteni, hogyan fordulhat elő az, hogy egyesek mentális képességei rendkívül jók maradnak időskorban is, míg másoknál gyorsabb romlás figyelhető meg. Az egyik lehetséges magyarázat pedig nem más, mint a többnyelvűség.

Amikor valaki kettőnél több nyelvet beszél, akkor mind aktív marad az agyában. Valahányszor egy többnyelvű ember beszélni szeretne, az agyának ki kell választania a megfelelő nyelvet, úgy, hogy a többi nyelv ne zavarjon be abba. Ez egyfajta állandó mentális gyakorlat, amely „napi agyi edzésként” is működik.

A kutatók úgy vélik, ez a folyamatos mentális edzés segíthet megvédeni az agyat az öregedés során. Az egy- és kétnyelvűeket összevető tanulmányok arra engednek következtetni, hogy akik több nyelvet is ismernek és beszélnek, azok idősen is jobb kognitív képességekkel rendelkeznek. Akadnak azonban ellentmondások a különbséget illetően.

Egy új, a Nature Aging folyóiratban publikált nagyszabású kutatás most erősebb bizonyítékokat szolgáltat erre az összefüggésre, valamint fontos betekintést is nyújt a dolog hátterébe. Röviden: egy extra nyelv ismerete hasznosnak tűnik, de több nyelv ismerete még jobb lehet.

A kutatók több mint 86 000, 51 és 90 év közötti személy adatait fésülte át 27 európai országban. Egy gépi tanulási modellt megtanítottak arra, hogy több ezer adatból is felismerjen bizonyos mintázatokat – és ez volt az, ami különböző szempontok alapján megbecsülte, hogy valaki hány évesnek tűnik. Ezt aztán összevetették az egyén tényleges életkorával.

A kutatók azt is felmérték, hogy az egyes országok lakossága milyen arányban beszél más nyelvet is. E téren a legjobban Franciaország, Luxemburg, Hollandia és Finnország és Málta teljesített – a lista másik végén sajnos hazánk is ki lett emelve, például Románia és az Egyesült Királyság társaságában.

Mint kiderült: azokban az országokban, ahol a többnyelvűség általános, kisebb volt az esélye a gyors öregedésnek. Ezzel szemben ott, ahol ez nem annyira elterjedt, nagyobb volt a valószínűsége annak, hogy az emberek biológiailag idősebbnek tűnjenek, mint valójában. Már egy extra nyelv ismerete is látható különbséget jelentett.

A kutatók akkor is megfigyelték ezeket a különbségeket, amikor több tényezőt is figyelembe vettek. Persze, ez a vizsgálat önmagában még nem magyarázza pontosan a mögöttes agyi mechanizmusokat, de sok tudós úgy véli, a több nyelv kezeléséhez szükséges mentális erőfeszítés magyarázhatja ezeket az eredményeket.

hvg.hu