Veszélyeztetetté váltak a vadméhek az EU-ban

A természetes élőhelyeken élő méhkolóniák száma drasztikusan csökken. A szakemberek szerint a faj jövője a vad populációk megőrzésén is múlik.

Sokan úgy gondolják, hogy a méhek állapota világszerte kedvező – hiszen a méztermelés növekszik, és a méhészek gondosan ápolják kaptáraik lakóit. Azonban nem minden méh él kaptárban. Európa-szerte számos méhkolónia még mindig a vadonban él, fában kialakított üregekben vagy más természetes rejtekhelyeken, ahogyan azt őseik már évmilliók óta teszik.

Az IUCN (Természetvédelmi Világszövetség) Vörös Listájának legfrissebb frissítése alapján most először hivatalosan is veszélyeztetettnek nyilvánították ezeket a vadon élő méheket az Európai Unión belül. Ez komoly jelzés a tudományos közösség és a természetvédelem számára.

A háziasított és vad méhek közötti különbség

A legismertebb méhfaj, az Apis mellifera két formában él: a háziasított, kezelt kolóniákban, valamint vadon élő, szabad kolóniákban. Bár ugyanahhoz a fajhoz tartoznak, életmódjuk és túlélési esélyeik jelentősen eltérnek.

Míg a háziasított kolóniákat méhészek gondozzák, és számos kutatás segíti fennmaradásukat, a vadon élő kolóniák hosszú ideig szinte teljesen kívül estek a tudományos figyelem fókuszán – különösen Európában.

Ez a tudáshiány arra késztette a kutatókat, hogy az elmúlt években a természetben élő kolóniák után kutassanak.

Új kutatások: hol élnek még vadméhek?

Az elmúlt években több kutatócsoport is vadon élő méhkolóniákat dokumentált Írországtól Szerbiáig, Franciaország és Németország erdeitől egészen olasz városokig. 2020-ban indult el a Honey Bee Watch nevű globális kutatási kezdeményezés, melynek célja, hogy felmérje a vadméh-populációk elterjedését és természetvédelmi helyzetét.

A kutatás részeként a szerző – a Honey Bee Watch nemzetközi kutatócsoportjának tagjaként – az IUCN szakértőivel együttműködve újraértékelte az A. mellifera vad populációinak természetvédelmi státuszát Európában. A frissítés a Európai Méhek Vörös Listájának részeként készült el, és mintegy 2000 faj védettségi helyzetét vizsgálta felül.

Mit jelent ma „vadméhnek" lenni?

Korábban nehézséget jelentett annak eldöntése, hogy egy természetes üregben felfedezett kolónia valóban vad-e, vagy csak egy szökött házi méhraj. Az új értékelési rendszer viszont nem genetikai alapon, hanem ökológiai szempontok alapján határozza meg a „vad" státuszt.

Ennek megfelelően akkor tekintünk egy méhkolóniát vadnak, ha emberi beavatkozás nélkül él és képes önfenntartó módon fennmaradni, azaz nem szorul új kolóniák betelepülésére.

Ez a megközelítés lehetővé tette a vad populációk reálisabb értékelését, függetlenül attól, hogy genetikailag milyen mértékben keveredtek a háziasított méhekkel.

Miért váltak veszélyeztetetté?

Az európai vadméhkolóniák sűrűsége kifejezetten alacsony – a házi kaptárok számát messze nem közelítik meg. A friss kutatások alapján ráadásul számuk fokozatosan csökken, melynek oka többek között:

• Élőhelyek elvesztése
• Invazív paraziták (pl. Varroa-atka)
• Betegségek terjedése
• Hibridizáció a házi méhekkel

Mindezek együtt hozzájárultak ahhoz, hogy a vadméhek hivatalosan is „veszélyeztetett" státuszt kaptak az Európai Unión belül. Ugyanakkor a pán-európai régió egyes részein – például a Balkánon, Skandináviában vagy a Balti-államokban – továbbra is „adathiányos" besorolásban maradtak, mert ezekről a területekről még nem áll rendelkezésre elegendő információ.

Miért fontosak a vadméhek?

A vadon élő méhpopulációk nem csupán természeti értéket képviselnek, hanem kulcsszerepet játszanak a beporzásban, az ökológiai egyensúly fenntartásában és a genetikai sokféleség megőrzésében. Ezek a méhek képesek természetes módon megbirkózni olyan kihívásokkal, amelyek a háziasított méhkolóniákat komolyan veszélyeztetik.

Ezáltal a vadméhek létfontosságú genetikai tartalékot jelentenek, amelyre a jövő méhállományának ellenállóbbá tételéhez is szükség lehet.

Az új besorolás tehát nem pusztán egy tudományos döntés, hanem felszólítás a cselekvésre: a vadméheket őshonos vadállatként kell védenünk, ha hosszú távon fenn akarjuk tartani élelmiszer-ellátásunkat, biodiverzitásunkat és ökoszisztémáink stabilitását.

agroinform.hu