KSH: a szegénységi mutatók trendjei érdemben nem változtak

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szegénységi adatrevíziója 2025 őszén zárult le, és ez nem változtatta meg érdemben a szegénységi mutatók trendjeit: a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek aránya minden évben statisztikai hibahatáron belül, +1,1 és -0,9 százalékpont között változott - tájékoztatta a hivatal csütörtökön az MTI-t.

Közleményük szerint a KSH vezetősége egyeztetést folytatott Mellár Tamás és Tordai Bence országgyűlési képviselőkkel a szegénységi (EU-SILC-) adatokról. A jelenlegi adatrevízió nem magyar sajátosság, az Európai Unió (EU) tagállamaiban egyszerre, koordinált módon hajtották végre, az új népszámlálási adatok felhasználásával. Magyarország 2023-ban döntött a felülvizsgálatról.

Az eredeti adatsorokat és az újrasúlyozott adatokat is validálta az Eurostat. Azok minősége eddig is és ezután is biztosított. Az utóbbi hetekben a sajtóban több félrevezető állítás is napvilágot látott, amelyek nélkülözik az objektivitást a valós szakmai alapot. Ezek csoport-, ideológiai vagy politikai érdekeket képviselnek, összeegyeztethetetlenek a tudományos kutatás erkölcsi és etikai alapelveivel. A KSH elkötelezett a transzparencia, a szakmai integritás, valamint a függetlenség mellett, és nyitott az érdemi párbeszédre - írták.

Kiemelték: Mellár Tamás és Tordai Bence voltak a KSH vendégei azon az egyeztetésen, amelynek témája a szegénységi adatok és azok revíziója volt. A KSH vezetősége és szakértői bemutatták az EU-SILC-adatfelvétel hátterét, valamint az adatrevízió folyamatát. A szegénységi adatok revíziója eddig 14 uniós országban történt meg az elmúlt években az Eurostat koordinálásával.

Az Eurostat ellenőrizte és jóváhagyta a KSH revízió előtti és utáni valamennyi adatát, így mind a korábbi, mind a revízió utáni adatok megbízható alapot nyújtanak a társadalmi, a gazdasági, a szakpolitikai, valamint a tudományos döntésekhez egyaránt. Magyarországon és az Európai Unióban is ezek a hivatalos statisztikai adatok.

"Megerősítésre került, hogy a sajtóban megjelent hírekkel ellentétben a revízió a médiavisszhangtól függetlenül, előre tervezetten, az Eurostat szakmai ajánlásai szerint történt. Az új népszámlálási adatok felhasználásával a revízió növelte az adatok pontosságát, de a szegénységi mutatók országos trendjét nem változtatta meg érdemben. Mindössze kisebb átrendeződés történt az egyes csoportok között: a fiatalok szegénysége kismértékben romlott, a nyugdíjasoké viszont javult. Az összkép szerint a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek aránya 2023-ban nem nőtt, hanem csökkent, azaz javulás következett be 2022-höz viszonyítva. Magyarország ezzel (a revízió előtti adatokhoz képest) további három országot előzött meg az uniós rangsorban, és továbbra is jóval (1,7 százalékponttal) az uniós átlag, azaz 21 százalék alatt teljesít. Magyarország jelenleg a 13. helyen áll Európában a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatával élők mutatóját tekintve" - áll a KSH kommünikéjében.

Azt írták: az adatok fényében tévesnek bizonyult az az állítás is, hogy megduplázódott a gyermekszegénység, hiszen a revízió megmutatta, hogy 2018 és 2023 között 82 ezerrel csökkent a szegény háztartásban élő gyermekek száma, míg a revízió előtti adatok 52 ezres mérséklődést mértek.

A szakértők rámutattak arra, hogy a komplex mutató komponensei között vannak olyanok is, amelyeket sem a média, sem a kutatók nem említenek meg, viszont a szegénységről csak a 3 dimenzió együttes vizsgálata ad reális képet.

A súlyos anyagi és szociális depriváció tekintetében például Magyarország mutatta fel az EU-tagállamok közül a harmadik legnagyobb csökkenést az elmúlt 15 évben. Jelentősen mérséklődött a munkaszegénység is, tehát az olyan háztartások aránya, ahol a munkaképes korú tagok a megelőző évben a lehetséges munkaidejüknek legfeljebb csak egyötödét töltötték munkával.

"A KSH ismételten hangsúlyozza, hogy a tevékenységét a közjó szolgálatában, politikai befolyástól mentesen, kizárólag szakmai szempontok mentén végzi, a törvényi felhatalmazás és a nemzetközi statisztikai és hivatásetikai normák szerint. A hivatal alapértéke a transzparencia és a nyitottság az érdemi, konstruktív párbeszédre. Ennek szellemében az EU-SILC-adatok revíziója után azonnal 2025. szeptember 29-én sajtótájékoztató keretében tárta a nyilvánosság elé az eredményeket, a kutatóknak pedig ugyanazon a napon szakmai fórumot rendezett, most pedig a fent említett képviselő urakkal is egyeztetett."

MTI