Könyvsiker a tengeren túlon
Uzsoki Lászlóné, Királyok vére című könyvét, melyben Skóciai Szent Margit életét dolgozta fel a 2024. augusztus 14-ei lapszámunkban mutattuk be.
A szerző a fantáziaregényét elküldte Dr. Kálmán Lászlónak, Edingurgh magyar főkonzuljának, aki szívélyes levélben megköszönte. Nemrégiben arról értesítette Uzsoki Lászlónét, hogy november 15-én, Skóciai Szent Margit tiszteletére rendezett Edinburgh – Dunferline zarándoklatot követő fogadáson a Magyarországról érkező és Skóciában élő magyaroknak bemutatja a könyvet. A zarándoklat fővédnöke: Dr Kumin Ferenc rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Csicsó János angliai magyar főlelkész és Dr Kálmán László főkonzul voltak. Az ünnepélyes szentmisét Dr. Kis-Rigó László, Szeged-Csanád Egyházmegye püspöke és Csicsó János főlelkész celebrálta.
A magyar származású skót királynéra, Skóciai Szent Margitra emlékezett az Egyház november 16-án, aki Árpád-házi királylányként született 1045. június 10-én Magyarországon és 1093. november 16-án hunyt el Edinburghban. Skóciai Szent Margit Magyarország és az Egyesült Királyság közös öröksége, Skócia szentté avatott királynéja. Családjának történetét 1016-tól mutatták be, amikor nagyapja Vasbordájú Edmund a dánokkal vívott harcokban meghalt, az angol trónt a dán Nagy Kanut (Cnut) foglalta el. Edmund két apró fiúgyermeket hagyott maga után, Edward és Edmund hercegeket, akiket megmenekítettek, és Szent István magyar király fogadta be őket, nevelőjüknek Szent Gellért püspököt, lakhelyül a mecseknádasdi birtokot jelölte ki. Margit édesapja Edward herceg Szent István védelme alatt nőtt fel és feleségül vette az Árpád-házi királyi családból Ágotát. Lakóhelyük Réka-vár lehetett, a házaspárnak három gyermeke született: Margit, Krisztina és Edgár, akiket bencések oktattak, elveiknek megfelelően imádságra és munkára („laborare est orare”) 1057-ig, amikor meghívást kaptak Angliába, ugyanis kiűzték a dánokat, és Hitvalló Edward került a trónra. Gyermektelen lévén, meghívta a jogos örököst, a Magyarországon élő és ott felnevelkedett Edward herceget és családját. Margit 12 évesen érkezett Angliába: sudár, szép, művelt és ügyes volt a kézimunkában (arannyal készült hímzéseit templomban használták, mint „Opus Anglicum”), több nyelven beszélt, írt és olvasott latinul. Sajnos édesapja a partraszállás előtt elhunyt, így azt tanácsolták a családnak, hogy térjenek vissza Magyarországra; el is indultak hajóval, a legenda szerint azonban az rettenetes viharba keveredett, partra vetette őket Dunfermline-ban, a skót királyi lakhelyen. Az öblöt, ahol kikötöttek, ma is Szent Margit Reményének nevezik. III. Malcolm király 1070-ben kötött házasságot Margittal. Margit királyné bölcs és jámbor feleség, anya, népének jótevője, a szegények segítője, az egyház pártfogója. Zsinatokat hívott össze az egyházi élet megújítására a bencés Turgot segítségével, aki később életrajzát is megírja. Nyolc gyermeke született, hat fiú és két lány, akiket így tanított: „ha szeretitek Istent, felvirágzik az életetek és örökké boldogok lesztek”. Legkisebb fia I. Dávid néven 24 évig uralkodott a skót trónon, lánya Matilda I. Henrik angol király felesége lett. Margit Krisztus szolgájaként cselekedett, a szegény népet is nagyon szerette: A kor szokásának megfelelően Dunfermline mellett, „Szent Margit kövénél” fogadta a bajban hozzá fordulókat; Jótékonykodott: a királyi udvarban együtt reggeliztek a szegényekkel és gyermekeikkel; Szent András, Skócia védőszentje tiszteletére buzdította a népét, hogy vegyenek részt zarándoklaton, számukra ingyen hajókat és szállást biztosított, kikötőjük Forth Bridge volt. A kikötő két oldalán lévő házsort ma is „North and South Quinsferry”-nek nevezik; Szent Colomba egy kis szigetén, Ionában létesített egy kolostort, amely a svéd támadások miatt romokban hevert. Malcolm király visszaszerezte a szigetet, Margit újjáépíttette, benépesítette a kolostort, mely ma is létezik, ősi iratokat őriz.
BAKONYI Erzsébet