Ásó, kapa, gereblye 148. - Határszemle

Véget ért a betakarítás a környékünkön, a kukorica már a tárolókban van. A mennyiség vidékenként, sőt táblánként is eltérő, de a minőségre nincs panasz. A piaci helyzettel kapcsolatban viszont nem túl pozitívak a vélemények. Ezzel párhuzamosan a gazdálkodók az őszi vetésekkel is végeztek. 

A kukorica szempontjából egy aszályos tenyészidőszakon vagyunk túl. Mindez egy hűvös májusi időjárással kezdődött: a vetés utáni kelési stádiumban az átlagosnál alacsonyabb hőmérséklet és száraz idő jellemezte a környéket – kezdte mondanivalóját Ács Norbert. A Kanizsa környékén gazdálkodó fiatalember elmondta: tulajdonképpen július közepéig számottevő csapadék nem érkezett. Július közepén ugyan jött egy lehűlés és csapadékosabb időszak, amikor éppen virágzott a kukorica; ez kedvezett a termékenyülésnek, a pollen nem égett el. Ezt követően azonban ismét szárazabbra fordult az időjárás. Augusztus második felében és szeptemberben már nem érkezett olyan mennyiségű csapadék, amely befolyásolhatta volna a termést. A tenyészidőszak végén – augusztus 20-a környékén – már általában látható, mennyi kukorica várható, az időjárás ekkorra már nem számít befolyásoló tényezőnek.

A fejlődésről ennyit, következhet a bizonyos kérdés: mennyi is lett az annyi? – A termés mennyisége rendkívül heterogén volt – nemcsak a különböző táblák között, hanem táblán belül is nagy volt a szórás. A 2,6 tonnástól egészen a 13 tonnás eredményig minden előfordult. A legfontosabb befolyásoló tényező az volt, hogy az adott talaj mennyire tudta megőrizni a nedvességet – mutatott rá a gazdálkodó. A mennyiséget illetően Zalában mindig szóba kerül a vadkár kérdése is. Ács Norberték gazdaságában akadtak olyan táblák, ahol a vadak okozta kár különösen erősen jelentkezett; volt olyan terület is, ahol a termés 60–70 százaléka teljesen elpusztult. Ugyanakkor ez is területi sajátosság: találni olyan földeket is, ahol egyáltalán nem keletkezett kár.

A kukorica minőségét illetően elmondható, hogy betakarításkor a szemnedvesség átlagosnak bizonyult: november első felében 18 és 21 százalék között arattak, ami a megye déli részén teljesen szokványos érték. A káros toxinok mennyisége minden esetben határérték alatt maradt, így a minőség teljes mértékben megfelelő volt. Betakarítás után azonban hangsúlyos kérdés a piaci helyzet, erről már jóval kevésbé pozitívan nyilatkozott a fiatal gazdálkodó. – Jelen pillanatban a tavaszi és nyári várakozásokat alulmúlja a piac. Azt lehet mondani, hogy a reméltnél körülbelül 8–10 ezer forinttal alacsonyabb a tonnánkénti felvásárlási ár. A piac sem pörög, ha fogalmazhatok így: nagyon nyögvenyelős. Bár az aszály országosan rengeteg termést elvitt, sok tonna kiesett, ez a keresletben és az árakban egyáltalán nem mutatkozik meg. Gyenge az ár és gyenge a kereslet is. Külföldről jelentős mennyiségű kukoricát hoznak be, ez pedig rányomja a bélyegét a jelenlegi piaci helyzetre – fogalmazott Ács Norbert.

Ősszel azonban nemcsak a kukorica betakarítása kap hangsúlyt a határban, hanem a következő év alapozása is. Az őszi vetésekkel kapcsolatban elmondható, hogy minden mag a földbe került; október végére, november elejére minden gazdálkodónak sikerült elvetnie. – Én személy szerint azt tapasztalom, hogy minden állomány szép, az őszi növényvédelmet is jó minőségben, időben el tudtuk végezni, az időjárás nem hátráltatott bennünket. Akár az őszi búzáról, akár az őszi káposztarepcéről van szó, szépek az állományok, így bizakodva várjuk a telet – zárta gondolatait a szakember.

És ez a bizakodás valóban fontos: a gazdák remélik, hogy nemcsak a csapadék érkezik meg, hanem végre valódi, normál tél lesz komoly fagyokkal és hóval – mindez határozottan jót tenne a földeknek.

VINCZE Adél

(fotó: SZALAI Szilveszter)

Megjelent a Kanizsa Újság 2025. november 19-ei számában.