Lenyűgöző római kori emlékek kerültek elő Zalaszentgróton

Egy beruházást megelőző régészeti kutatás eredményeként kerültek elő a kutak, illetve a bőséges leletanyag, amelyek egy háromszáz éven át biztosan fennállt – a mai Zalaszentgrót alatt fekvő – római kori városhoz tartoznak. 

„A Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Régészeti Intézete megbízásából végeztük az előzetes kutatást, próbafeltárást, hogy megállapítsuk a terület várható régészeti érintettségét. A legfontosabb eredményünk három római kori, 2. századi kút, amelyek mind egy szelvényben kerültek elő. A háromból kettőnek a belső faszerkezete is fennmaradt. A kutakat még az ókorban visszatemették, erről a betöltésük leletanyaga tanúskodott. A kutak nyilván a forrásokból is ismert Maestriana településhez tartoztak, a kérdés az, hogy az egykori város belső területén ásták-e őket, vagy ez már a település széle volt” – mondta el a Műemlékem.hu Magazinnak Simmer Lívia régész, a Göcseji Múzeum munkatársa.

Maestriana városa a Kr. u. 1-4. század között állt fenn, megálló volt a Savaria és a fenékpusztai város (amelynek a nevét még mindig homály fedi, csak az biztos a kutatók szerint, hogy a tudományos toposszal szemben nem Valcumnak hívták) között. Maestriana lakói – ahogyan a Pannonia lakosságának többsége – kelták voltak, akik fokozatosan felvették a birodalom kultúráját, vagyis romanizálódtak. A mostani, jobbára 2. századi leletanyag élénk kereskedelemről tanúskodik, hiszen feltehetően Galliában készült kerámiát is találtak.

A városnak, bár mintegy háromszáz éven át létezett, meglehetősen kevés nyoma ismert, mivel a mai Zalaszentgrót a területén épült ki – részben megsemmisítve a maradványait, részben a beépítés miatt nehézkessé, helyenként lehetetlenné téve a kutatást. A most a település déli részén feltárt kutaktól nem messze egy Árpád-kori település részletére is rábukkantak a régészek.

„Korábban is folytak kutatások Zalaszentgrót területén, amelyek eredményeként sikerült feltárni a római település néhány nyomát” – idézte fel portálunknak Vándor László régész, a Göcseji Múzeum nyugalmazott igazgatója. „Jó néhány évvel ezelőtt a Szabadság utcában több épületrészletet is azonosítottam. Ugyanitt feltártam egy római jellegű téglasírt, amely a római időszak legvégéről származott, egy barbár jellegű férfi feküdt benne besimított diszű korsóval és hosszú tőrrel.” Az elmúlt évtizedekben egyébként a korszakhoz tartozóan mind csontvázas, mind hamvasztásos temetkezések is előkerültek Zalaszentgrót területén.

A most elkezdett kutatás folytatásáról a beruházás menete alapján születik majd döntés. A most a település déli részén feltárt kutaktól nem messze egy Árpád-kori település részletére is rábukkantak a régészek.

muemlekem.hu

(Kép: facebook.com/Muemlekemhu)