Lakatos Péter: patikamérlegre lesz szükség a bérmegállapodáshoz

Régen volt ennyire feszült a hangulat a minimálbér-tárgyalásokon, pedig korábban már megegyeztek a felek a minimálbérről. A tavaly aláírt hároméves bérmegállapodás pontos ütemet szabott a legkisebb fizetések emelésének, csakhogy a gazdaság azóta teljesen más pályán mozog, mint amire a dokumentum épült. 

Lakatos Péter, az MGYOSZ elnöke a Portfolio-nak arról beszélt, hogy a várt több mint 3 százalékos GDP-növekedés helyett alig fél százalékos bővülés látszik 2025-re, ami alapjaiban borítja a korábbi számításokat. A munkaadók szerint most „patikamérlegre” van szükség, nem „hídmérlegre”. Úgy vélik, hogy a kétszámjegyű emelésre akkor lehet lehetőség, ha a vállalatok terhei csökkennek.

Hosszú ideje nem övezte olyan nagy feszültség a minimálbérről és a garantált bérminimumról szóló tárgyalásokat, mint idén. Pedig valójában alig lenne miről beszélni, ha a tavalyi bérmegállapodásból indulunk ki. A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán tavaly ugyanis megállapodtak a felek abban, hogy három évre előre milyen gyorsan emelkedik a legkisebb fizetés. A baj csak az, hogy a gazdasági pálya merőben eltér attól, mint ami a megállapodásban szerepel.

"Minden ok adott arra, hogy ne legyen könnyű a megegyezés, hiszen mindhárom fél (a kormány, a munkavállalók és a munkaadók) arra épített a 3 éves bérmegállapodás tárgyalásakor, hogy hogyan osztoznak egy dinamikus gazdasági növekedés hozadékán, nem igazán készültek egy nullát alig meghaladó 2025-ös növekedésre" – mondta a Portfolio-nak adott interjújában Lakatos Péter, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének elnöke. A miniszterelnök is elmondta az aláíráskor, hogy „a béke gazdasági fogatókönyve” lett lekottázva, tette hozzá Lakatos.

A bérmegállapodásban az szerepel, hogy az idei évre tervezett 3% feletti GDP-növekedés megvalósulása esetén 2026-ban 13%-kal emelkedik a minimálbér a 2025-ös 9%-os növekedés után. A gazdasági mutatók azonban nem úgy alakulnak, mint ahogy arra a VKF-megállapodásban számítottak.

"Tudom, hogy ebben a helyzetben rosszul hangzik a szájamból – de mégiscsak mérnök az eredeti szakmám -, hogy minden mérőeszköznek van méréstartománya, és nem véletlenül van patikamérleg is és hídmérleg is. Amikor a megcélzott 3,4% helyett 0,5% lesz legfeljebb a GDP-növekedés, azt nézhetjük úgy, hogy 2,9%-ponttal kevesebb, de úgy is, hogy az elosztható rész a tervezett egyhatoda, amit – taktikailag érthető módon – a munkavállalók nehezen hallanak meg" - fogalmazott Lakatos Péter.

A megállapodásban tervezetthez képest azonban mégiscsak az egyhatod az elosztható addicionális produktum, ez mindenképpen indokolja az újratárgyalást még a legjobb indulattal is, itt patikamérleg kell a hídmérleg helyett - vélekedett az MGYOSZ elnöke.

Lakatos rámutatott, hogy van még egy, technikainak tűnő, kicsit bonyolult, de fontos részlet is a megállapodásban. Ott ugyanis a „bruttó átlagkereset” szerepel - hiszen ez az, amit a KSH is mér, amivel kapcsolatban jelenleg két probléma is van. Egyrészt helyesen a „versenyszféra bruttó rendszeres jövedelme” az, amiről a versenyszféra érdekegyeztetésén valójában szó van. Másrészt a rendszeres jövedelmeknek a tagszervezeteink által mért emelkedése alacsonyabb, mint amit a statisztikai hivatal adatai a teljes foglalkoztatotti körre mutatnak - emelte ki Lakatos.

Az MGYOSZ tagszervezetei és tagjai együttesen bőven több, mint 2 millió munkavállalót foglalkoztatnak. "Végeztünk egy reprezentatív felmérést, amely szerint a vállalatoknál az emelés 7-7,5%-ra tehető. A KSH által mért össztársadalmi keresetemelkedés 9-9,5% és a mi versenyszférás béremelési mérésünk közötti rést számos tényező befolyásolja, a teljesség igénye nélkül: egyszeri kifizetések, közszféra bérváltozása, munkahely változtatásból származó jövedelememelkedés, az adóváltozásokból eredő, „közteher nélküli” béremelések hatása - sorolta. Azaz, ha ezen logika szerint értékeljük a helyzetet, a 9-9,5% helyett ma 7-7,5%-ról beszélnénk.

További feszültséget okoz, hogy szokatlan és tervezhetetlen volt, hogy gyenge gazdasági teljesítmény és a pillanatnyilag erős forint mellett magas infláció van. Ez sem a megállapodás logikáját követi - mutatott rá Lakatos Péter.

Az idei évben már újra elkezdődtek a bértárgyalások. Kedden folytatódnak, ahol már arról lesz szó, hogy miként lehet érdemes változtatni a bérmegállapodáson.

Szerinte Orbán Viktor miniszterelnök egy szakmailag realista becslést adott a minap, miszerint kétszámjegyű minimálbér-emelésre csak a kormány hathatós segítségével, a közterhek csökkentésével lát lehetőséget. "Véleményem szerint ezzel egy olyan elvárást fogalmazott meg a munkaadók felé – azzal a feltételezéssel élve, hogy 10%-ot jelent a kétszámjegyű emelés –, ami komoly kihívás a munkaadók számára, de egyúttal nem egy, az asztalról könnyen lesöpörhető, ezáltal megfontolandó kompromisszum" - mondta az MGYOSZ elnöke.

A kormányzati segítségre a nemzetgazdasági miniszter szerint is reális esély van. Nagy Márton a napokban arról beszélt, hogy a kormány az elmúlt 15 évben 28-ról 13 százalékra vitte le a szociális hozzájárulási adót. A munkáltatók kérik a 12 százalékra történő csökkentést jövőre, de az 1 százalékpontos csökkentés évente 200 milliárd forintot vesz ki a költségvetésből. A költségvetés szempontjából fájdalmas lépés, de nem biztos, hogy el lehet kerülni, ha kétszámjegyű minimálbér-emelkedést szeretnénk - fejtette ki Nagy Márton. Hozzátette, hogy meg kell egyezni a garantált bérminimum emeléséről is, ami általában 2 százalékponttal kevesebb.

Lakatos Péter emlékeztetett, hogy a garantált bérminimumra vonatkozóan nincs előre formalizált megállapodás. A minimálbér kérdése nemcsak gazdasági, hanem szociális kérdés is, a munkaadók elkötelezettek a EU vonatkozó direktívája mellett, a kérdés csak az, hogy mennyi idő kell a célok elérésére, és ezt nyilván a tervezettnél rosszabb növekedés elnyújtja. "A garantált bérminimum sokkal inkább tisztán gazdasági kérdés, és mindhárom fél tisztában van vele, hogy a minimálbér-direktíva végrehajtásával az olló a garantált bérminimum és a minimálbér között záródik. Az átlagbéreknek pedig a gazdaság teljesítőképességét kell tükrözniük" - fejtette ki Lakatos.

Bár számos nemzetközi probléma nehezíti a gazdasági helyzetet, természetesen az első feladat a saját tartalékaink felmérése, mit csinálhatunk jobban. Lakatos szerint a nemzeti termelékenységi adataink elkeserítőek. Nyíltan beszélünk „gyárkapun belüli” munkanélküliségről, azaz a cégek – a demográfia miatt szűkülő munkaerőhiánytól is tartva – csökkenő kereslet mellett sem igazítják a létszámot a mindenképpen szükségesre. A dinamikus növekedéshez a hazai vállalkozások közül sokkal többnek kell az exportpiacokra törekednie, nemzetközi terjeszkedésbe kezdeni, illetve a digitalizáció, az automatizálás lehetőségeivel élni, illetve a sok helyen mostanában esedékes nemzedékváltás során professzionálisabb vállalati szervezetet kialakítani.

Lakatos Péter úgy véli, hogy az elmúlt két év jelentős, bőven 10% feletti reálbér-emelkedést hozott, érdemi gazdasági növekedés nélkül. Harmadszorra ez már "hozomra" nem vállalható, ígérhető - mondta az MGYOSZ elnöke. "Először jönniük kell az eredményeknek, azután tudnak a munkaadók érdemit lépni ebben" - tette hozzá. Úgy véli, hogy különösen a nagyfoglalkoztató szolgáltatások terén veszélyes lenne túlfeszíteni a húrt túlzott bérelvárásokkal, legfőképp a hazai tulajdonú kis- és középvállalatok érdekében.

portfolio.hu