Kiderült a súlyos igazság a növényi tejekről: hiába kétszer drágább, erről sosem beszélnek
A növényi alapú élelmiszerek térnyerése már Magyarországon is érzékelhető, miközben világszerte milliárdos iparággá nőtte ki magát ez a szegmens. A növényi italok, húshelyettesítők és tejtermék-alternatívák nemcsak a környezettudatosság jegyében, hanem üzleti szempontból is egyre jelentősebb szereplővé válnak. A CHART by Pénzcentrum friss elemzése bemutatja, miért ilyen drágák ezek a termékek, milyen trendek mozgatják a keresletet, és milyen lehetőségek rejlenek a hazai piacban. A környezeti előnyök ellenére az árak továbbra is komoly gátjai a szélesebb elterjedésnek.
A növényi alapú élelmiszerek térhódítása az elmúlt években nemcsak a vegán vagy vegetáriánus étrendet követők körében lett látványos, hanem szélesebb fogyasztói rétegekhez is elért. Ma már nem ritka, hogy hagyományos étrendet követő vásárlók is rendszeresen választanak növényi italokat, húshelyettesítő termékeket vagy tejtermék-alternatívákat. A CHART by Pénzcentrum legújabb epizódjában arra világít rá, hogyan vált ez a szegmens globális trenddé, milyen gazdasági és környezeti tényezők befolyásolják terjedését, és miért jelent még mindig komoly árkülönbséget a hagyományos és növényi termékek között.
A kutatások szerint a növényi alapú termékek ára átlagosan kétszerese az állati eredetű megfelelőikének. Ennek oka elsősorban a magasabb fejlesztési költségekben, a korlátozott méretgazdaságosságban és a prémium pozicionálásban keresendő. A CHART by Pénzcentrum adatgyűjtése szerint azonban ezek az akadályok nem csökkentik a keresletet: Európában például az elmúlt öt évben több mint 60 százalékkal nőtt a forgalom. A fogyasztók egy része már most is otthon készíti el például a zabtejet, de a bolti termékek iránti igény töretlen maradt.
A növényi étrend egyik legfontosabb érve a környezetterhelés csökkentése. Tudományos adatok alapján egy liter tehéntej előállítása több mint nyolcszor annyi üvegházhatású gáz kibocsátásával jár, mint egy liter zabtejé. Hasonló a helyzet a húshelyettesítők esetében is: a növényi alapú alternatívák – legyen szó szójáról, borsóról vagy gabonáról – lényegesen kisebb ökológiai lábnyommal rendelkeznek, mint az állati eredetű termékek. Mindez egyre inkább befolyásolja a vásárlói döntéseket, még akkor is, ha a fogyasztók nem feltétlenül vegán életmódot követnek, csupán csökkenteni szeretnék az állati eredetű élelmiszerek arányát az étrendjükben.
Ugyanakkor az áttöréshez még több feltétel teljesülése szükséges. A CHART by Pénzcentrum elemzése rámutat, hogy amíg az árkülönbség ilyen jelentős marad, addig a növényi alapú élelmiszerek tömeges fogyasztása elsősorban a magasabb jövedelmű és tudatosabb vásárlói rétegekre korlátozódik. A gyártási volumen növelése, az innováció támogatása és az edukáció kulcsszerepet játszhatnak abban, hogy a növényi alternatívák valóban versenyképesek legyenek a hagyományos termékekkel szemben – nemcsak minőségben, hanem árban is.
penzcentrum.hu