Egyre kevesebben járnak a fürdőkbe – Fejlesztésekkel próbálják visszacsalogatni a vendégeket

Nemhogy a Covid előtti, de még a tavalyi látogatószámot sem sikerült felülmúlniuk idén nyáron a hazai fürdőknek, igaz a külföldi vendégek száma nőtt. A változékony időjárás, a magas energia- és üzemeltetési költségek, valamint a megváltozott vendégszokások egyaránt kihívások elé állították az üzemeltetőket. A vendégek visszacsábítása érdekében országszerte felújításokba, fejlesztésekbe kezdtek a fürdők.

Az idei strand- és fürdőszezon országos szinten vegyes eredményeket hozott. A Magyar Fürdőszövetség 49 fürdő adatai alapján készült összesítése szerint

idén nyáron a látogatószám országos szinten átlagosan 17%-kal maradt el a 2019-es, Covid előtti adatoktól, és mintegy 10%-kal múlta alul a tavalyi számokat (idén nyáron 5,45 millió volt a látogatók száma szemben a tavalyi 6,05 millióval).

Kántás Zoltán, a Magyar Fürdőszövetség elnöke a Portfolio megkeresésére elmondta: a kedvezőtlen időjárás és magas működési költségek sok helyen visszavetették a potenciális forgalmat, ugyanakkor több vidéki fürdő döntött úgy, hogy változó árakkal és rugalmas nyitvatartással reagál a kialakult helyzetre.

„A szektor visszajelzései alapján átlagos szezonon vannak túl a magyarországi fürdők. A júliusi elmaradt forgalmakat, az augusztusi magasabb forgalmú napok kompenzálták” – mondta Kántás Zoltán.

Az év első 9 hónapjának statisztikái azt mutatják, hogy a közfürdőkben alapvetően stagnálás tapasztalható, növekedés a külföldi vendégek körében volt jellemző, főként az osztrák és cseh turisták jöttek többen.

A nemzetközi kereslet élénkülése nagyrészt kompenzálta a hazai közönség visszaeséseit bizonyos időszakokban.

Bár több fürdő részben csökkentette költségeit energiahatékonysági beruházásokkal, a jelenlegi ipari energiaárak és a fenntartási költségek még mindig komoly terhet jelentenek, ugyanis az energiaárak nem tértek vissza az energiaválság előtti árszintre. A víz- és csatornadíjak tekintetében pedig háromszoros, alapdíjak tekintetében ötszörös áremelés történt a korábbi árszinthez képest – magyarázta Kántás Zoltán. A Magyar Fürdőszövetség elnöke hozzátette: sokan továbbra is várják a pályázati támogatásokat, amelyek akár energetikai, infrastrukturális, vagy attrakciófejlesztést érintenének.

Budapesten sem teljesültek a várakozások

A Budapest Gyógyfürdői- és Hévizei Zrt. által működtetett fővárosi fürdők és strandok sem hasítottak gazdálkodás szempontjából. Megkeresésünkre a társaság azt válaszolta, hogy a tervszámaik ugyan teljesültek, a növekedés azonban elmaradt a várakozásoktól.

A tapasztalatok szerint a nyári szezon ma már nem május elején indul, a strandolók inkább megvárják az igazi kánikulát, ami manapság 30 fok feletti hőmérsékletet jelent. Az időjárás már nem csak azt határozza meg, mikor kezdődik a strandidény, de a nyár folyamán is erősen befolyásolja a vendégforgalmat.

„Jó példa erre az idei nyár: június biztatóan indult, majd a teljes júliusi hónap – szokatlanul és váratlanul – kifejezetten hűvös volt, augusztusban tért vissza végre a nyáridő néhány hőségriadós nappal. Köztudott, hogy augusztus 20. után csendesedik a nyári hangulat, bármilyen nagy is a meleg még, a vakáció a végéhez közeledik, a strandokat kedvelő gyerekes családok pedig már inkább az iskolakezdésre készülődnek” – írta válaszában a Budapest Gyógyfürdői- és Hévizei Zrt.

Összességében a társaság fürdőinél, strandjainál a nyári hónapokban a vendégforgalom elérte az 1,2 millió főt, a bevétel pedig meghaladta a 7,6 milliárd forintot.

A négy történelmi fürdőt zömében külföldiek látogatják, a január-július időszakot nézve átlagosan a látogatók 83%-a közülük került ki. Ezen belül a Széchenyi fürdőben is ez az arány érvényesül, a Gellért fürdő esetében a külföldiek, a Rudas és Lukács fürdőknél pedig a magyar vendégek felé tolódik kicsit a hangsúly. Érdekesség, hogy a Palatinus fürdő egyre népszerűbb a külföldiek körében is.

2025-ben az eddigi adatok alapján a top „küldő” országok az Egyesült Királyság, Spanyolország, Olaszország és az Egyesült Államok voltak, illetve jelentős még Franciaország és Németország részesedése is. Együttesen a vendégforgalom csaknem 60%-át adják Budapesten.

A csak nyáron üzemelő Római és Pünkösdfürdői strandon augusztus 31-e volt az utolsó nyitvatartási nap. Az indián nyarat sokan kihasználták, mert még lehetett fürdőzni a margitszigeti Palatinus fürdő, illetve a Paskál fürdő vagy a Pesterzsébeti fürdő egyes kültéri medencéiben is. Az időjárástól függően fokozatosan térnek át a fürdők a téli üzemmódra, több létesítmény egész évben nyitva van, sőt, Budapesten minden nap van egy fürdő, amely 22 óráig várja a látogatókat.

Az energiaválság idején a Budapest Gyógyfürdői- és Hévizei Zrt. energia-válságtervet készített és léptetett életbe. Mostanra az energiaárak ugyan korrigálódtak, a cég azonban a megtakarítást eredményező intézkedések jelentős részét továbbra is alkalmazza. Ilyen például a Lukács fürdő geotermális energiával fűtése, és a kültéri termálmedencék lefedése a hőmegtartás érdekében.

Fejlesztések országszerte

A Magyar Fürdőszövetség tapasztalatai alapján a mai fürdőlátogatók nem csak medencéket keresnek, hanem az interaktív élmények, a digitális szolgáltatások és a környezettudatos megoldások is alapelvárásaikká váltak. A fejlesztések között ma már megkerülhetetlenek a csúszdák, vízi játékok, wellness komponensek kialakításai is, amelyek a nagyobb felhasználás miatt energetikai korszerűsítést is igényelnek. Ezekkel a beruházásokkal a fürdők igyekeznek versenyképesek maradni a változó vendégigények és a növekvő fenntartási költségek közepette is.

Felújításkor már nemcsak állagmegóvás, hanem attrakciófejlesztés, illetve wellness-kiegészítők, modern technológiák és fenntartható energiahasználat beépítése szükséges ahhoz, hogy a fürdők versenyképesek maradjanak – mondta Kántás Zoltán. Idén ezek alapján megújult több fürdő, beruházások zajlanak Sárváron, Zalakaroson, Gyulán, Bogácson, Szentgotthárdon és Marcaliban is. A fürdőterületeket és a wellnessközpontokat is modernizálják, új attrakciókat és szolgáltatásokat alakítanak ki, illetve a meglévőket bővítik.

Budapest környékén, Leányfalu, Makó, Cegléd, Ráckeve térségében is bejelentettek fürdő- és wellnessfejlesztéseket. „Ezek inkább kisebb volumenűek, települési fürdőket érintenek, de a trend azt mutatja, hogy a felszereltség és az élménykínálat korszerűsítésére fordítanak hangsúlyt” –. emelte ki Kántás Zoltán, és azt is kihangsúlyozta: Ikonikus fürdő bezárására szerencsére nem volt példa az elmúlt időszakban.

portfolio.hu