Több a túlsúlyos, mint az alultáplált gyerek a világon

Először fordul elő, hogy világszerte több az elhízott, mint az alultáplált gyermek, kivéve a szubszaharai Afrikát és Dél-Ázsiát. Világszerte minden ötödik 5–19 éves gyermek és serdülő túlsúlyos, közülük pedig egyre többet sorolnak az elhízottak kategóriájába. A probléma világgazdasági szinten több ezer dollárba fáj az országoknak.

A túlsúlyos iskoláskorú gyermekek száma globálisan meghaladta az alultáplált gyermekek számát. Ez az első alkalom, hogy az elhízás megelőzte az alultápláltságot az 5–19 éves korosztályban mint a leggyakoribb táplálkozási probléma az UNICEF szerdai jelentése szerint.

„Ma már, amikor rosszul tápláltságról beszélünk, nem csak sovány gyerekekre gondolunk” – mondta Catherine Russell, az UNICEF vezetője a Feeding Profit: How Food Environments are Failing Children (Táplálkozás profitért: hogyan ártanak a gyermekeknek az élelmiszer-környezetek) című jelentés kapcsán kiadott közleményben.

2000 óta a sovány gyermekek aránya 13 százalékról 9,2 százalékra csökkent az 5–19 éves korosztályban a világ több mint 190 országának adatai szerint. Ezzel szemben az elhízottak aránya 3 százalékról 9,4 százalékra emelkedett.

Világszerte minden ötödik 5–19 éves gyermek és serdülő, vagyis 391 millió fő túlsúlyos, közülük pedig egyre többet sorolnak az elhízott kategóriába.

A gyermekek akkor számítanak túlsúlyosnak, ha testsúlyuk jelentősen meghaladja az életkoruk, nemük és magasságuk szerinti egészséges szintet. Az elhízás a túlsúly súlyos formája, amely nagyobb kockázatot jelent az inzulinrezisztencia és a magas vérnyomás kialakulására, valamint életveszélyes betegségekre, például a 2-es típusú cukorbetegségre, a szív- és érrendszeri betegségekre és bizonyos rákfajtákra.

Az elhízás a szubszaharai Afrikát és Dél-Ázsiát kivéve mára minden régióban meghaladja a soványságot.

Az adatok szerint több csendes-óceáni szigetországban a legmagasabb az elhízás aránya világszerte: Niue esetében az 5–19 évesek 38 százaléka, a Cook-szigeteken 37 százaléka, Naurun pedig 33 százaléka elhízott. Ezek az arányok 2000 óta mind megduplázódtak, és nagyrészt a hagyományos étrendekről az olcsó, energiadús, importált élelmiszerekre való áttérés miatt alakultak így.

A magas jövedelmű országok közül sokban szintén magas az elhízás aránya, például az Egyesült Államokban 21 százalék.

Miért egyre több az elhízott gyermek a világon?

Az UNICEF kutatói szerint az elhízás növekvő trendje elsősorban az egészségtelen élelmiszerek fogyasztásának a következménye.

A kutatók arra figyelmeztetnek, hogy „a cukorban, finomított keményítőben, sóban, egészségtelen zsírokban és adalékanyagokban gazdag, többszörösen feldolgozott és gyorsételek alakítják a gyerekek étrendjét. Ez pedig nem azért van, mert a gyermekek ezeket preferálják, hanem mert eleve csak egészségtelen élelmiszerek állnak a rendelkezésükre. Ezek az élelmiszerek uralják az üzleteket és az iskolákat, miközben a digitális marketing erőteljes hozzáférést biztosít az élelmiszer- és italiparnak a fiatal közönséghez.

„Az elhízás egyre növekvő aggodalomra ad okot, mivel hatással lehet a gyermekek egészségére és fejlődésére. Az ultrafeldolgozott ételek egyre inkább kiszorítják a gyümölcsöket, zöldségeket és fehérjéket abban az időszakban, amikor a táplálkozás kritikus szerepet játszik a gyermekek növekedésében, kognitív fejlődésében és mentális egészségében” – mondta Russell.

Ha nem történnek beavatkozások a gyermekek túlsúlyának és elhízásának megelőzésére, akkor egész életükön át tartós egészségi és gazdasági következményekkel nézhetnek szembe, megterhelve az adott társadalmat és országuk gazdaságát is. 

2035-re a túlsúly és az elhízás globális gazdasági hatásai várhatóan meghaladják az évi 4 ezermilliárd dollárt.

Az UINCEF több javaslatot is megfogalmazott a jelenség visszaszorítására:

• az élelmiszer-környezet javításához az élelmiszer-címkézés megváltoztatását, az élelmiszer-marketing korlátozását, a többszörösen feldolgozott és egészségtelen ételek forgalmazásának és értékesítésének betiltását az iskolákban;
• társadalmi és viselkedésbeli változásokat célzó kezdeményezések indítása, hogy egészségesebb élelmiszer-környezeteket követeljenek;
• az ultrafeldolgozott élelmiszeripar befolyásának csökkentése;
• szociális védelmi programok megerősítése, hogy kezeljék a jövedelmi szegénységet, és javítsák a tápláló étrend pénzügyi hozzáférhetőségét a rászoruló családok számára.

Russell szerint „sürgősen szükség van olyan politikákra, amelyek segítik a szülőket és gondozókat abban, hogy hozzáférjenek az egészséges ételekhez gyermekeik számára”.

vg.hu