Már a kutatók figyelmeztetnek: nagy a veszély a Balatonon

Az intézet a balatoni nádasok védelmében hangsúlyozza: minden egyes nádas és nádcsomó fontos élőhely, hozzájárul a tó ökoszisztémájának fennmaradásához. Azonban az emberi érdekek miatt folyamatosan romlanak a nádasok környezeti feltételei, ezért szorulnak vissza folyamatosan.

A Balaton nádasai pótolhatatlan értéket képviselnek, ökológiai és limnológiai szerepük pedig független attól, hogy milyen megítélés alá esnek az emberi társadalom szemében – írja Facebook-on közzétett közleményében a HUN-REN Balatoni Limnológiai Intézet. Hangsúlyozzák: nincs rossz nádas. Olyan előfordulhat, hogy egy nádas egyes emberek számára zavaró, vagy nem kívánatos helyen van, ez azonban semmit sem von le annak ökológiai jelentőségéből.

A nád gazdasági szempontú osztályozása, amely alapján a nádasokat kategóriákba sorolják, nem alkalmas azok ökológiai állapotának megítélésére. A HUN-REN Balatoni Limnológiai Intézet tapasztalatai szerint számos, gazdasági szempontból „rossz” minősítésű nádas sokszor még értékesebb ökológiai funkciót lát el, mint a magasabb osztályba sorolt állományok.

Ezekhez a helyekhez kapcsolódnak olyan élőlénycsoportok (pl. kis vízicsibe, törpeegér, barkós cinege, pockok, stb. ), amelyek máshol nehezebben képesek megélni és a ritkuló nádasok kiemelten fontos élő- és ívóhelyet nyújtanak a Balaton természetes halállománya számára. Ezért különösen fontos, hogy a meglévő nádasok minden formáját megőrizzük, függetlenül attól, milyen gazdasági besorolást kaptak.

A nádasok egyedi élőhelyek: minden egyes nádszálhoz, nádcsomóhoz, vagy egész állományhoz élőlények ezrei-tízezrei kötődnek. Amikor egy nádat kivágunk vagy áttelepítünk, valójában nem csak növényt veszítünk el, hanem az egész, hozzá kapcsolódó közösséget, illetve az élővilág életterét is, ami visszafordíthatatlan károkat okoz a tó amúgy is nagy terhelésnek kitett ökoszisztémájában.

A nádas áttelepítésének nincs értelme. Ennek több oka van:

• A Balatonban a nád már elfoglalta azokat a területeket, amelyek számára kedvező feltételeket biztosítanak. Az új helyszínek, ahol jelenleg nincs nád, jellemzően azért üresek, mert ott a körülmények nem megfelelőek. Az oda áttelepített nád hosszabb távon nem marad fenn, és közben az adott terület természetes állapotát is megbolygatja.
• Az áttelepítés során a növények és a nádhoz kapcsolódó élőlényközösség jelentős része elpusztul, így nemhogy megőriznénk a természetes értékeket, hanem kétszeres veszteséget okozunk: egyszer az eredeti élőhelyen, egyszer pedig az új területen.
• A mesterségesen létrehozott nádasok hosszú távon nem fenntarthatók, és olyan új környezeti problémákat okozhatnak, mint a vízáramlási viszonyok megváltoztatása, üledékcsapdák vagy lokális szennyezési gócok kialakulása, amelyek akár egész öblökre, medencerészekre is hatással lehetnek.

A nádasok visszaszorulásának valódi okai ismertek: a tó partjainak túlzott beépítése, az urbanizáció, valamint a vízszint túlszabályozása következtében a nád számára kedvező környezeti feltételek folyamatosan romlanak, és az élhető területek szűkülnek.

A Balaton nádasai ökológiai szempontból mind értékesek, és megőrzésük kiemelt fontosságú. Az áttelepítés nem nyújt megoldást, sőt, fokozott ökológiai kockázatot jelent. Az intézet álláspontja szerint a legfontosabb feladat a meglévő nádasok védelme és a tó természetes környezeti feltételeinek helyreállítása, hogy a nád természetes módon fennmaradhasson – jelenti ki közleményében a HUN-REN Balatoni Limnológiai Intézet.

infostart.hu