Közeleg az őszi napéjegyenlőség, december 21-ig hosszabbak lesznek az éjszakák

A téli napfordulóig naponta átlagosan 4 percet veszítünk a napsütésből.

2025-ben az őszi napéjegyenlőség pillanata szeptember 22-én, hétfőn 20 óra 19 perckor köszönt be, ekkor kezdődik a csillagászati ősz.

Az őszi napéjegyenlőségkor a Nap ugyanannyi időt tölt a horizont felett, mint alatta, így a nappal és az éjszaka hossza megegyezik. A szó jelentésével ellentétben azonban ekkor sincs teljes egyenlőség a nappal és az éjszaka időtartama között, a két napszak néhány perccel ilyenkor is hosszabb-rövidebb a másiknál.

December 21-ig, a téli napfordulóig egyre hosszabbak lesznek az éjszakák, naponta átlagosan 4 percet veszítünk a napsütésből.

Évente egyébként két napéjegyenlőség van: az egyik március 19. és 21. között, amikor az északi féltekén a télből a tavaszba lépünk, a másik pedig szeptember 21. és 23. között, amikor magunk mögött hagyjuk a nyarat és belépünk az őszbe.

Az őszi napéjegyenlőség régen a világ számos részén ünnepnap volt. Ez a nap egybeesett a szüret és a betakarítás idejével, az emberek e nap estéjén nagy mulatságokat, bőséges vacsorákat rendeztek, tüzet gyújtottak, énekeltek és táncoltak, továbbá sok helyen szentmisét vagy rituálékat is tartottak.

Sok helyütt úgy vélték, ha ezen a napon tiszta az idő, jó lesz a bortermés. Az őszi napéjegyenlőség után kezdődtek az őszi pásztorünnepek, a gazdasági év végét jelentő szüreti mulatságok.

Míg az északi féltekén őszi napéjegyenlőség, a déli féltekén ugyanekkor tavaszi napéjegyenlőség van, tehát ott a csillagászati tavasz kezdődik el.

Régi időkben szeptember 21-én – Máté napján – kezdődött a búza vetése, szeptember 29-én, Mihály napján pedig a hagyomány szerint behajtották a legelőről az állatokat téli szálláshelyükre.

sokszinuvidek.24.hu