Érdekes emberek, érdekes történetek 104.: Jelet hagyó piramisok! (Piramisok X-aktái!)

Legutóbb 2022 novemberében beszélgettünk Gulyás Attila nagykanizsai rádiós, amatőr csillagásszal, az egyiptomi piramisok rejtélyének kutatójával. Azóta két alkalommal töltött el egy-egy hónapot Egyiptomban. Szeret ott lenni, sosem érezte, hogy nem lenne biztonságban. Ha problémája adódott, segítettek neki. Nem tapasztalta azt a világképet, ami itt Európában kialakult az iszlám vallásról. 

Az eltelt idő alatt egy szóval kifejezve: félelmetes dolgokat fedezett fel. Mindenki a nagy piramisra koncentrál ­ mondja, de senki nem foglalkozik a 3 gízai piramis egységével. A hármas egység valahogy misztikus dolog. Veszélyt jelez, figyelemfelhívó jel. Nem véletlen, hogy a Gízai piramisok is hármas egységet képviselnek. Ezért nemcsak a nagy piramissal, hanem ezzel a 3 piramis egységével foglalkozik Gulyás Attila. Felfedezéseit a YouTube-on lehetne a világ szeme elé tárni, ha engedné a csatorna. Így azonban kevés emberhez tud eljutni, de elhatározta, hogy előadásokat tart, ahol akár 3-5 órát is beszélhet egyfolytában az érdeklődőknek. A végső megoldásra, nagy igazságra csak akkor lehet rájönni, ha az ember közösségben beszéli át ­ hangsúlyozza. A kényes téma ­ amit megoszt olvasóinkkal is , 2 évig érlelődött benne, és most videót készít róla. 

A piramis kód nemcsak a nagy piramisról szól, hanem a piramisok összességéről

A Ramadán (Egyiptomban a szent hónap) idején voltam kint, amikor nagyon sokan imádkoztak, és nemcsak a házakban, hanem az utcán, járdán, a piramisok tövében. Egyszer csak belém villant, hogy a nagy piramis délkeleti sarka ugyanabban az irányban van, mint akik Mekka felé fordulva imádkoznak. A nagy piramist sem láttam az utcáról, de a képzeletemben megvolt, hogy a piramis északnyugat - délkeleti átló vonalának meghosszabbításával egy irányba imádkoznak, amerre Mekka van. Gyorsan a szállodába szaladtam, és Google Earth program segítségével méréseket végeztem. Valójában ezen a vonalon, a mekkai Kába kő felé imádkoznak az emberek? Érdekesség, hogy a Kába kő, a kába szentély délkeleti sarkába van beépítve, ahol a délkeleti irány ugyancsak visszaköszön, úgy mint a nagy piramisnál.

Ez az a kő, ami lezuhant az Édenkertbe, és Mohamed megtisztította, mert az emberek bűne miatt befeketedett. Ehhez az ezüst palásttal körbevett szent kőhöz imádkozik minden muszlim ember. A körmenet idején megérinthetik, megcsókolhatják, óriási katarzis-élményt nyújtva számukra. De valóban a nagy piramis délkeleti sarka a Mekkai kába kőre mutat? 100 évvel ezelőtt egy francia és egy holland csillagász matematikus a nagy piramis délkeleti sarkát megfelezték, így kiszámolták, hogy ugyan Mekka felé, de nem a Kába kőre mutat ez a vonal, és nincs semmiféle kapcsolata a muszlim vallással. Egyetlen óriási hibát azonban elkövettek, mégpedig azt, hogy a délkeleti sarkot csak megfelezték, viszont a piramis alapnégyzetének van átlója, és ezt az átlót nem húzták meg. 1993-ban Robert Bauval, és John West újra kiszámolták, de ők már az átlót vették alapul az irány kiszámításánál, és megállapították, hogy 1,1 fokkal eltér a Kába kőtől. Ezzel ők is arra jutottak, hogy semmi kapcsolat nincs a piramisok és a Kába kő között. Eddig minden kutató ugyanazt a hibát követte el, csak a Kába kőre koncentráltak. Mivel nem olvasták a Koránt így figyelmen kívül hagytak egy fontos szent helyet.

Mohamed próféta mielőtt az iszlám vallást megalapította nagyon sokszor járt a Hira- hegyen lévő barlangba imádkozni. Ezen a hegyen egyszer csak megjelent Gábriel arkangyal, és annyit mondott neki, hogy olvass, és ezt még kétszer megismételte. Mohamed nem tudott olvasni, egyszerű ember volt, és mégis, Gábriel arkangyal valahogy olyan kommunikációs csatornát alakított ki vele, hogy amit elmondott, azt meg tudta jegyezni. Így ami a Koránba bele van írva, azt Mohamed próféta mindig, szóról szóra, betűről betűre ugyanúgy mondta el. (Ez a legfőbb bizonyíték az iszlám igazságára.) A dolog nagyszerűsége az, hogy ahol először megkapta Mohamed az első kinyilatkoztatást a barlangban, a nagy piramisnak az átlója pontosan ide mutat, erre a barlangra, és nem a Kába kőre. Nem hiszem el, hogy ezt mások nem bírták felfedezni, ha már egyszer ott van a Kába kő, miért nem tudták észrevenni, hogy a Hira-hegy pontosan ezen a vonalon van. Pedig a különbség a mekkai Kába kő és a Hira-hegy között csak 4 km, de ezt a pontot már nem nézték meg. Miért kerülte el az összes kutató figyelmét a Hira-hegy? Mert ehhez tudni kellett volna, hogy Mohamed próféta itt kapta meg az első kinyilatkoztatást Gábriel arkangyaltól.

- És ezt te honnan tudtad?

- A véletleneken múlik sok minden. Úgy, hogy Kairóban képeslapok vásárlása közben beszélgettem a boltossal, aki megajándékozott egy Korán magyarázatot tartalmazó kis füzettel. Én ezt elolvastam, és persze még bőven utána is olvastam az iszlám vallásnak. Bizony, a Szent Korán olvasása is hozzátartozik a piramisok kutatásához. De a lényeg csak most következik, mert eddig csak a nagy piramis alapjának átlójáról beszéltem, mert ha megnézzük a többi gízai piramist, Kephrén piramisát, Mükarinosz piramisát, és a többi ugyanezen dinasztia korában épült, de a távolabb álló piramisok délkeleti sarkai pontosan rámutatnak a Hira-hegy barlangjára. 

Felvetődik a kérdés, hogyan lehetséges az, hogy megépítik a piramisokat, és közel 3000 év múlva, amerre a piramisok délkeleti sarkai mutatnak, Mohamed próféta megkapja Gábriel arkangyaltól az első kinyilatkoztatást, és itt kezdődik az iszlám születése. (Amúgy Gábriel arkangyalnak nemcsak az iszlám, hanem a keresztény vallásban is szerepe volt.)

- Hogyan lehetséges ez? Nem tévedés? Jók a mérések? Meg lehet ezt logikusan magyarázni? 

- Eddig úgy tudtuk, hogy a piramisok a négy égtáj felé lettek tájolva, de most kiderült, hogy az a kicsi tájolási pontatlanság nem véletlen, hanem tudatos volt, mert csak így tudták pontosan a Hira-hegyre irányítani az átlók vonalát. A távolság közel 1300 km, de ami még rémisztőbb, az az időbeli távolság, ami 3000 év, igen, nem elírás: háromezer évvel később alakult ki az iszlám vallás, a piramisok építése után. 

Gyenge konteós, összeesküvős magyarázatok azért vannak, akik már megint a földönkívüliek kezét látják, vannak akik a sci-fi területére tévednek, és időutazókat vizionálnak. Egyes emberek azt mondták, azért lehetséges ez, mert valamilyen energiát érzékelhettek a piramisok építői és ezért tájolták be így a piramisokat. Lehet, hogy a fáraók nem is tudtak róla, csak a mérnökök, akik megtervezték, vagy csak egy ember, Imhotep, aki ezeket megtervezte. Ezek a piramisok a mai napig állnak, és ezt az üzenetet, amit ezekbe a vonalakba kódoltak bele, még ma is bárki leellenőrizheti a Google Earth program segítségével, sőt meg is fejtheti. Mindenki előtt ott a lehetőség. 

Egyetlen logikus magyarázat, a vallás! 

A kódolt üzenetre a tudomány, az egyiptológia, a régészet még nem tud kielégítő magyarázatot adni. A szenzációs, Piramis–Mekka kapcsolat ráirányítja a figyelmet arra is, mennyire izgalmas és kifürkészhetetlen az emberi kultúra. Hiszen akár puszta véletlenről van szó, akár valamiféle titkos tervről, a tény maga – hat óriási kőpiramis átlója, egy próféta barlangjára mutat – olyan képet fest, amely megragadja a képzeletet. Történészek, vallástörténészek és laikusok egyaránt élénk eszmecserébe kezdhetnek: lesz, aki szerint az eset csupán emlékeztet arra, hogy az ember hajlamos mintákat látni ott is, ahol nincsenek, mások szerint viszont megéri új kérdéseket feltenni a múltunkkal kapcsolatban.

Viszont egyetlen logikus magyarázat azért van! Ez pedig a vallás! 

Isteni jelként való értelmezés: A hívők jelentős része alighanem csodaként vagy isteni jelként tekintene arra, hogy az ókori Egyiptom monumentális építményei „előre mutatnak” az iszlám születésének helyszínére. Ez alátámasztaná azt a hitet, hogy Isten már az iszlámot megelőző korokban is készített elő jeleket a végső kinyilatkoztatásra. A Korán tanításaival is összhangban állna ez az értelmezés, hiszen a szent könyv szerint „nincs olyan nemzet, ahová ne küldtünk volna egy intő figyelmeztetőt” – vagyis Isten minden népnek küldött útmutatást a történelem során. Ennek fényében sok muszlim gondolhatná, hogy az ókori egyiptomiak (akár tudtukon kívül) egy jövőbeli próféta eljövetelére utaló jelet hagytak hátra. Számos iszlám hittudós kezdhetne el kutatni a klasszikus forrásokban olyan utalások után, amelyek esetleg értelmezhetők a piramisok és az iszlám kapcsolatára. Felmerülhet például, hogy a Koránban említett építmény – amelyet a fáraó Hámán nevű szolgájával építtetett, hogy „feljusson az egekbe Mózes Istenéhez” (lásd al-Qasasz 28:38 és al-Mu’min 40:36-37) –, valójában egy piramis lehetett. Korai kommentátorok egy része már eddig is felvetette, hogy ez a monumentális „torony” talán a gízai piramisok egyike lehetett, bár eleddig nem állt rendelkezésre konkrét bizonyíték. Most azonban a geometriai összefüggés fényében új értelmezést nyerne ez a történet: Isten kifürkészhetetlen bölcsessége folytán a gőgös fáraó által építtetett építmény iránya éppen a későbbi próféta barlangjára mutat, mintegy jelezve, hogy Allah hatalma az ókori bálványimádás korában is jelen volt, és a végső kinyilatkoztatásra irányította a figyelmet.

Ahhoz, hogy a piramisok üzenetét meg tudjuk érteni, felfogni, ahhoz lehet, hogy még több ezer év kell, de az első lépést meg kell tenni. Első lépésként nyilvánosságra kell hozni ezeket a felfedezéseket. A piramis kód nemcsak a nagy piramisról szól, hanem a piramisok összességéről. Ennyi piramist nem véletlenül építettek az egyiptomiak ilyen tájolással. 

- A muszlim emberek miért nem hozzák ezt nyilvánosságra?

- Véleményem szerint azért, mert őszerintük még nincs itt az ideje! Azonban felvetődhet az a kérdés, hogy akkor én miért akarom nyilvánosságra hozni a felfedezéseimet? Azért, mert szerintem meg pont itt van az ideje, hogy minden felfedezést - nem csak az enyémet ­, félelem nélkül elővegyük a fiók mélyéről, és bátran nyilvánosságra hozzuk, mert csak így léphet az emberiség egy magasabb evolúciós szintre!

Egy biztos: a felfedezésem nyomán újból bebizonyosodott, hogy a történelem tele van meglepetésekkel. Még mindig tartogat számunkra olyan rejtélyeket és összefüggéseket, amelyek arra ösztönöznek, hogy tágabb perspektívából szemléljük az emberiség közös kalandját - a Föld nevű bolygón.

BAKONYI Erzsébet

(Megjelent a Kanizsa Újság 2025. szeptember 10-ei számában.)