Ebben is lemaradunk, nem divat az élethosszig tartó tanulás, csaknem 70 ezer magyar van, aki az általános iskolát sem járta ki
A 25-64 éves korosztály mindössze 9,6 százaléka vett részt valamilyen oktatásban vagy képzésben tavalyelőtt. Ez a 27 EU-tagország rangsorában a 21. helyre volt elég – vette észre a Népszava.
Az idei általános egyetemi felvételi eljárásban a jelentkezők negyede volt 30 év feletti, vagyis olyanok, akik munka mellett ülnek be az előadótermekbe – olvasható a felvi.hu közleményében, amit a felsőoktatási ponthatárok július 23-ai kihirdetését követően tettek közzé. A 30 év feletti jelentkezők aránya nagyjából megegyezhet az egy évvel korábbival, a felvi.hu adatai szerint a 2024-es általános felvételi eljárásban a 27 éves vagy idősebb jelentkezők aránya összesen 31 százalék volt. Bár arról egyelőre nincs nyilvános adat, hogy a felvettek aránya idén hogyan alakult ebben a korosztályban, a tavalyi évben a 27 éves vagy idősebb, sikeresen felvételizők aránya 28 százalék volt az összes felvételt nyert hallgató számához viszonyítva.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a 2024/2025-ös tanévben 329 ezren folytattak tanulmányokat a hazai egyetemeken, ám a hallgatók korösszetétele jelentős eltéréseket mutat a képzési szintek és a munkarendek alapján.
A Eurostudent tavaly megjelent elemzése szerint a magyarországi egyetemeken összességében 15,7 százalék volt a 30 éves vagy idősebb hallgatók aránya, többségük levelező, esti vagy távoktatási munkarendben tanult, és csak 3,3 százalékuk vett részt nappali képzéseken. A KSH statisztikái szerint a 2024/2025-ös tanévben 107 ezren tanultak nem nappali rendszerű munkarendben a hazai egyetemeken, ami 11 ezer fővel több, mint 2023/2024-ben.
Bár a felsőoktatásban valamelyest többen tanulnak munka mellett az egy évvel korábbihoz képest, a sikeres vizsgáig már kevesebben jutottak el. A KSH adatai szerint a nem nappali képzésben résztvevő egyetemi hallgatók közül 14,8 ezren szereztek végzettséget 2024-ben, míg 2023-ban 19,2 ezren. A felnőttoktatás területén csökkent a sikeresen érettségizők száma is: 2024-ben 6,1 ezer tanuló szerzett érettségit a felnőttoktatásban, míg 2023-ban 8,2 ezer. Ugyanakkor a szakképzésben tavaly 10 ezerrel több szakmai vizsgát szereztek a felnőttoktatásban tanulók, mint az azt megelőző évben. Ám azok között, akik még az általános iskolát sem fejezték be, ezt kevesen akarják pótolni: a KSH szerint 2024-ben majdnem 70 ezren éltek Magyarországon, akiknek általános iskolai végzettségük sem volt, a felnőttoktatás keretében pedig csak 744-en fejezték be tavaly sikeresen a 8. évfolyamot.
Az egész életen át tartó tanulás tekintetében Magyarország az utóbbi években is nagy lemaradásban volt a legtöbb EU-s országhoz képest, a KSH legutóbbi összesítése szerint Magyarországon a 25-64 éves korosztály mindössze 9,6 százaléka vett részt valamilyen oktatásban, képzésben 2023-ban. Ezzel hazánk az utolsó harmadban (a 27 tagország között a 21. helyen) foglal helyet. A részvételi arány Svédországban volt a legmagasabb (38,8 százalék), Bulgáriában pedig a legalacsonyabb (1,4 százalék), az uniós átlag pedig 12,8 százalék volt. Az egész életen át tartó tanulás mutatói a népesség tanulási, továbbképzési aktivitásáról adnak képet, ami azért fontos, mert a fejlettpiacgazdaságokban a folyamatos technológiai fejlődés szükségszerűvé teszi a képzésbe való többszöri bekapcsolódást, a rendszeres továbbképzést, a gazdasági szerkezet átalakulásával járó szakmaváltást.
nepszava.hu