Amikor Nagykanizsán járt az Aranycsapat
1955. augusztus 31-én felkészülési mérkőzést vívott egymással a magyar labdarúgó-válogatott és a más helyi csapatok játékosaival kiegészülő Nagykanizsai Bányász. Az évforduló kapcsán felidézzük a találkozót a korabeli források alapján.
A 20. században nem volt ritka, hogy a magyar válogatott klubcsapatok ellen vívott edzőmérkőzéseket. Hivatalos találkozót ugyan nem rendeztek sem a régi, sem az 1964-ben átadott Bányász-pályán, ám kétszer is vendégül látták a kanizsaiak a nemzeti tizenegyet. A két mérkőzés közül a korszak miatt az első némileg érdekesebbnek számít, hiszen a magyar válogatott akkoriban vitathatatlanul a világ egyik legjobb csapata volt. Az Aranycsapat 1952-ben megnyerte az olimpiát, egy évvel később az Európa-Kupát, majd 1954-ben Brazíliát és Uruguay-t legyőzve döntőig menetelt a világbajnokságon, ahol gyakorlatilag nemzeti tragédiaként 3-2-re kikapott az NSZK-tól. 13 hónappal a berni finálé után Kanizsán öt olyan játékos lépett pályára, aki szerepelt a nyugat-németek elleni találkozón, de a többiek is ikonikus alakjai lettek a magyar futballnak.
A válogatott kapuját Fazekas Árpád védte, aki később Német Kupát nyert a Bayern Münchennel, őt Danka Imre váltotta, aki a Pécsi Dózsa meghatározó játékosa volt egy évtizeden keresztül. A védelmet Buzánszky Jenő és Bozsik József mellett a Videotont edzőként később UEFA-kupadöntőig vezető Kovács III Ferenc és a győri klubikon Kárpáti Béla alkotta. Szojka Ferenc a Salgótarján fedezete egy meccset játszott az említett vb-n, ma az ő nevét viseli szülővárosa stadionja, Budai II. Lászlóra pedig a magyar futball egy méltatlanul keveset emlegetett klaszisaként is lehet hivatkozni. A Kocsis Sándor, Hidegkúti Nándor, Puskás Ferenc és a későbbi ötszörös gólkirály, Eb-bronzérmes Tichy Lajos alkotta támadósor pedig párját ritkította akkor. Csereként még a karrierjét egy sérülés miatt hamar befejező ferencvárosi Szabó László valamint a regnáló gólkirály Machos Ferenc kapott lehetőséget. Érdekesség, hogy Lantos Mihály, aki később a Nagykanizsai Olajbányász vezetőedzője volt, ekkor nem szerepelt a csapatban.
A kanizsai futball ekkor éppen lejtmenetben volt, az 1950. tavaszán még élvonalbeli Bányásznak öt éve nem volt esélye visszajutni a legfelsőbb osztályba, sőt az egyesület a következő években egészen a negyedosztályig esett vissza, az NTE pedig a megyei első osztályban szerepelt. Ez a 90 perc így egy igazi jutalomjáték volt a dél-zalaiaknak, a szurkolók pedig megtöltötték a Vár úton található pályát. A papírformának megfelelően a válogatott sorra dolgozta ki a helyzeteit, így amellett, hogy kétszer is eltalálta a kapufát, hamar 3-0-s előnyre tett szert Tichy és a duplázó Hidegkúti révén. Kapornoki Pál előtt adódott egy szépítési lehetőség, de azt Fazekasba lőtte. A félidő hátralévő részében Tichy, Hidegkúti és Puskás is bevette Zalán József kapuját, Kapornaki pedig a második lehetőségét is kihagyta.
A 6-0-s félidőt követően mindkét csapatban több csere is volt (ez tétmérkőzéseken még egy évtizedig nem volt engedélyezve), a kanizsaiaknál már nem csak Bányász-játékosok kaptak lehetőséget. A gólok sora a második játékrészben is folytatódott, Machos háromszor, Kocsis, Puskás és Tichy pedig egyszer talált be, mire Stefanek megszerezte a hazaiak becsületgólját. A kanizsaiaknak akadtak helyzeteik, de Horváth Ferenc és Szabó nem jártak szerencsével. A véghajrában még Kocsis és Tichy jegyeztek újabb gólt, így alakult ki az 1-14-es végeredmény. A korabeli beszámolók több kanizsai játékost is kiemeltek a nagy különbségű vereség ellenére is, különösen Zsidó András, a gólszerző Stefanek és Németh kapus teljesítményét méltatták.
Az Aranycsapat ezzel a mérkőzéssel a Svájc elleni Európa Kupa-találkozóra készült, amelyet 5-4-re nyert meg, majd az '56-os forradalom után minden idők legjobb (magyar) válogatottja már nem lépett pályára. A nemzeti 11 csaknem két évtized múlva tért vissza Nagykanizsára, és 1974. március 27-én 3-0-ra nyert az Olajbányász ellen.
KÁLOVICS Tibor
(Kép forrása: Puskás Intézet - a fotók illusztrációk, az 1955. augusztusi meccsről nincs rendelkezésre álló fotó az interneten)