Létfontosságú kérdés a gyerekek védelme az online térben

Létfontosságú kérdés a gyerekek védelme az online térben - hangsúlyozta Koltay András, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke.

Koltay András elmondta: Magyarországon a gyerekek 75 százalékának tíz éves korára már van saját használatú telefonja, sőt minden harmadik nyolcéves gyermeknek is.

Hétköznap átlagosan 121 percet, hétvégén 208 percet töltenek képernyő előtt a gyerekek, és a nyolc-kilenc éves korosztály képernyőideje 2020 óta majdnem egy órával nőtt - ismertette, hozzátéve: egyre többen, egyre fiatalabban találkoznak a káros tartalmakkal is.

Az elnök felhívta a figyelmet arra: attól, hogy a gyerekek otthonosan mozognak az online térben, nem lesznek védtelenek a veszélyekkel szemben.

A magabiztos eszközhasználatuk tompít a veszélyérzetükön, emiatt könnyen jogsértés áldozataivá válhatnak - magyarázta.

Elmondta azt is, hogy a 16-20 éves korosztály elsődleges hírforrása a közösségi média.

"Az algoritmusok által vezérelt tartalomajánlások azonban befolyásolják az információhoz való hozzáférést, torzítják a valóságérzékelést és a kritikus gondolkodást, erősítik a véleménybuborékokat, hozzájárulnak az internetfüggőség kialakulásához, és influenszerek kezébe adják a véleménybefolyásolás hatalmát" - mutatott rá.

Rögzítette: a közösségi média rombolhatja a másokhoz való kapcsolódás élményét, számos kárt okoz a mentális egészségben, függőséghez, szorongáshoz, depresszióhoz vezethet, a társas összehasonlítás és az idealizált tartalmak pedig önértékelési problémákat, tartós elégedetlenséget okozhatnak - fűzte hozzá.

Koltay András kitért arra is, hogy a fiatalok 76 százalék már kipróbálta a mesterséges intelligenciát, többségük a tanulmányaihoz is felhasználta.

"Már a szemünknek, fülünknek sem hihetünk, ezért még fontosabbá válik a digitális írástudás fejlesztése" - jelentette ki. Az elnök beszámolt arról is, hogy a hagyományos médiumokkal szemben az internetes tartalmak szolgáltatóit sokkal kevésbé lehet sikeresen szabályozni, ezen a területen "a jog nem csodaszer."

A legnagyobb szolgáltatókat kivonja a magyar joghatóság alól az uniós szabályozás, a hatáskörök érdemi része eleve nem a tagállamoknál van - mondta. Közölte azt is, hogy az NMHH minden eszközzel azon dolgozik, hogy a gyerekek és felnőttek érvényes tudással rendelkezzenek a digitális világról.

Ezt szolgálják többek között a Bűvösvölgy médiaértési élményközpontok, az Internet Hotline nevű jogsegélyszolgálat, a Gyermekvédelmi Internet-kerekasztal, az Apor Vilmos Katolikus Főiskolával együttműködésben indított Net-Coach képzés, továbbá számos kiadvány, előadás, rendezvény, valamint az állami és civil szervezetekkel kötött partnerségek sora.

Rab Árpád, az NMHH innovációs laborvezetője a mesterséges intelligencia (MI) etikus alkalmazását nevezte a legnagyobb kihívásnak. Az MI nem váltja ki a kreativitást, hanem átrendezi annak működési terepét - mondta, megjegyezte: nekünk kell elképzelni, hogy milyen kreativitást, milyen jövőt szeretnénk, különben folyamatosan védekező üzemmódban leszünk.

Tudatos polgárokra van szükség - szögezte le, kiemelve: a digitális médiapiac legértékesebb valutája a bizalom lesz, mert nem fogjuk tudni megkülönböztetni a valóságot a valótlantól. Rab Árpád hangsúlyozta: a platformfüggőség nem erőforrás, hanem kockázat, a Z-generáció pedig nem digitális bennszülött, hanem digitálisan túlterhelt.

Az MI az emberi értékeket emeli újabb szintre - húzta alá, hozzátéve: nem szabad megelégedni azzal, hogy "a gyerek ügyesen használja a chatprogramot", meg kell tanítani a kritikus gondolkodásra.

A laborvezető szavai szerint a digitális világ jövője nem a gyorsaságon múlik, hanem az intelligencián, az MI-re pedig nem célként, hanem infrastruktúraként kell tekinteni. Kijelentette: a digitális kultúra jövője, ha olyan termékek lesznek, amelyek "nem lekötik, hanem felszabadítják a felhasználót."

Aczél Petra, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság kutatásvezetője azt mondta, a jelenleg használt technológiákkal kapcsolatban van egy nagy pszichológiai konfliktusunk: fogalmunk sincs, hogy működnek. Ha például valaki beejti az okostelefonját a vízbe, "egzisztenciális rémület" lesz rajta úrrá, nem tudja mihez kezdjen.

A kutatásvezető a mesterséges intelligencia kapcsán felhívta a figyelmet a deepfake technológiák veszélyeire is, megjegyezve: egye nehezebbé válik a hazugság azonosítása. A látásunk és a hallásunk a két legmegtéveszthetőbb szenzorunk - mondta, hozzátéve: a jövő egyik nagy problémáját jelentik a mesterségesen generált mozgóképek vagy hangok, amelyek valós személyt ábrázolnak valótlan helyzetben.

A deepfake-ek megjelenése 2019 óta 1500 százalékkal nőtt, egyre tágul az áldozati kör, és egyre nagyobb kárt okoznak ezek a hamis képek, videók.

Aczél Petra kiemelte: nem mindegy, hogy a digitális tartalom mögött megjelenik-e a megtévesztési szándék, ezért a szabályozást is árnyalni kell, tartalom, cselekvés és szándék szerint.

MTI