Hungarikum lett a Badacsonyi kéknyelű

Hungarikummá nyilvánították a csárdát és a badacsonyi kéknyelűt a Hungarikum Bizottság hortobágyi ülésén. A Magyar Értéktárba került a Pető-módszeren alapuló Konduktív Pedagógia Rendszere, valamint a Békés vármegyei szűcshímzés és a magyar nyereg. Ezzel a Hungarikumok Gyűjteményébe tartozó értékek száma 96-ra, a Magyar Értéktár pedig 158-ra emelkedett – közölte az Agrárminisztérium.

A szaktárca ismerteti: a Hungarikumok Gyűjteményébe került a csárda, amely hagyományosan Magyarországra jellemző, a kora újkortól szálláshelyként és vendéglátóhelyként is üzemelő, a mai napig létező vendéglátó-ipari egység, komplexum.

Nagy István közösségi média oldalán közzétett videóüzenetében úgy fogalmazott, a bizottsági ülésnek helyszínt adó több mint 300 éves Hortobágyi Csárda is szerves része a magyar kultúrának, értékőrző és értékközvetítő, erre pedig végtelenül büszkének kell lennünk.

A miniszter a közlemény szerint hozzátette: szintén hungarikummá nyilvánították a badacsonyi kéknyelűt. Ez azért is különösen fontos számunkra, mert alig 45 hektáron termesztik ezt a szőlőfajtát. Olyan is előfordult, hogy a világ legjobb borává választották az ebből a szőlőből készült nedűt. A kéknyelűt autochton fajtának, vagyis ősi, keletkezési helyén maradt, tehát őshonos fajtának tekinti a szakirodalom.

A badacsonyi értékek között 2013 óta szerepel kiemelt helyen a kéknyelű, és 11 év után készült el a javaslat a Hungarikum Bizottság felé, amit végül 2024 június 18-án elutasítottak. Az okok nem voltak ismertek, mivel a bizottság döntései zárt ülésen születnek. Korábban Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter, a térség országgyűlési képviselője is kiállt a badacsonyi kéknyelű bor hungarikummá nyilvánítása mellett.

hirbalaton.hu