A Balaton már nem menő? Ez az új nyári őrület hódít a magyar turisták körében

Az elmúlt években teljesen átalakult, mit értünk „kikapcsolódás" alatt: a hazai turizmusban egyre inkább előtérbe kerülnek a természetközeli, de komfortos szállásformák. Ennek az új hullámnak két látványos nyertese is van: a glamping (ún. glamorous camping) és a jurta szállások. De vajon miért olyan népszerűek?

A glamping, vagyis a luxuskempingezés, nem új találmány, de Magyarországon az elmúlt 10 évben robbant be igazán. A COVID-19 alatti utazási korlátozások hatására megnőtt az érdeklődés az elszigetelt, saját használatú szállások iránt. A vendégek természetközeli élményre vágynak, de nem akarnak lemondani a kényelmes ágyakról, privát fürdőről vagy éppen a jakuzziról. A piacon ma már elérhetőek design sátrak, üvegbuborékok, fákra épített kabinok vagy épp tóparti minimálbungalók – a prémium árak ellenére ezek sokszor hónapokra előre teltházasak.

Ehhez képest a jurta, mint hagyományos nomád szálláshely, új értelmezést kapott a modern ökoturizmus világában. Egyre több vidéki vállalkozó épít jurtaparkot – főként a Balaton-felvidéken, az Őrségben vagy a Mátra térségében –, ahol a vendégek nemcsak alszanak, hanem egy „magyaros” életérzést is átélnek. A kör alakú tér, a természetes anyagok, a csend és az offline-lét sokak számára pótolhatatlan élményt ad a nyaraláshoz.

Nem titok, egyre több utazással foglalkozó influencer számol be azokról a nemzetközi tapasztalatokról, hogy a turisták egyre nagyobb része keresi a „zöld" megoldásokat: a glamping és a jurta szállások gyakran helyi anyagokból épülnek, alacsony ökológiai lábnyommal. Másfelől, a tartalomgyártók egyre gyakrabban hívják fel a figyelmet arra, hogy nem csupán a szállás minősége, de az Insta-barát (vagy TikTok) élmény is fontos lett a felhasználók számára. Márpedig egy glamping-sátor vagy egy jurta ilyen élményt kínál.

Megéri ilyen szállást nyitni?

Egy jurta vagy glamping-egység építése (a tervezéstől a beüzemelésig) 3–8 millió forint közé esik. Egy jól elhelyezett, igényesen kivitelezett egység azonban 15–25 ezer forintos éjszakánkénti áron is kiadható, akár 150–180 napos szezonnal. A befektetés így 2–3 év alatt megtérülhet – főként, ha a helyszín vonzó régióban van, és a marketing jól célozza meg a belföldi vendégkört.

Kisgyörgy Borbála, a Kempingszövetség elnöke lapunknak elmondta, hogy az ilyen szálláshelyek telepítése költségtakarékos, gyors és újszerű. A fenntartása is anyagilag tűrhető. Tehát, nem igényel nagyon nagy befektetéseket, és az is nagyon fontos, hogy mindezek leginkább olyan helyen terjedtek el, ahol a természetközelség van, azok az emberek, akik itt nyaralnak, elvonulhatnak egy kicsit, vagyis maximális csendes élményben van részük.

Hozzátette, hogy a hagyományos szálláshelyekhez képest nagyjából 30%-kal szokott olcsóbb lenni egy gampling vagy egy jurta szálláshely, de természetesen itt is megtalálhatóak nagyon drága megoldások is. Az esetek többségében inkább 3 és 5 nap közötti időszakra érkeznek foglalások. Ebben nincs különbség más szálláshelyekhez képest.

A Kempingszövetség elnöke szerint 2015 után kezdtek el terjedni ezek a fajta szállásfajták.

„A jurtáknál is például, megtalálhatóak a lehető legegyszerűbbek, amik a mongol mintára készülnek. Szintén fontos, hogy egy kicsikét hűen az eredetihez, keleti bejárattal és autentikus belső berendezéssel rendelkeznek. A jurtáknál észrevehető, hogy a kényelemre is odafigyelnek. Vannak, ahol felosztják a jurták belső területét: már vizes rész is van, de még konyhával is fel van szerelve. Óriási választék van belőlük, ez is az oka, hogy egyre népszerűbbek” – fogalmazott.

penzcentrum.hu