Luxuscikké válhat az egyik kedvenc gyümölcsünk

Az áprilisi fagyok és a májusi lehűlés példátlan károkat okoztak: mindössze 2-3 ezer tonna termés várható.

A hazai csonthéjas gyümölcsfajok közül az egyik kedvelt gyümölcs a cseresznye, melynek szüreti időszaka jellemzően május végén kezdődik és július első felében végződik. Hazánkban is megjelentek már a nagyobb termésbiztonságú – öntözött, fagyvédett, jéghálós és adott esetben esővédő fóliával takart – szuperintenzív ültetvények, de 80-90%-ban félintenzív művelési rendszerben zajlik a termelés. A termőterület a 2020-ig tartó enyhe növekedés után az utóbbi években csökkenő tendenciát mutat, mára 2 500 hektárnyi termőfelületről beszélhetünk.

Az országban nincs kifejezetten kialakult és meghatározó termesztőkörzet, a legjelentősebb termőterületek Pest, Heves és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében találhatók. A termőfelület csökkenése egyrészt magyarázható azzal, hogy a változó időjárási körülmények hatására a termésbiztonság rohamosan csökkent, másrészt élőmunkaigényes ágazat révén a munkaerőhiány is jelentős befolyásoló tényezővé vált. Azok a fejlesztések pedig, amelyek a termésbiztonságot növelnék és a munkaerőhatékonyságot javítanák, komoly beruházási költséget jelentenek (egy új szuperintenzív ültetvény hektáronkénti telepítési 35-45 millió Ft).

A cseresznye exportunk az elmúlt 5 évben az 1 500-2 000 tonna között változott. Az import ehhez hasonlóan, 1 200-2 000 tonna között mozgott, így a külkereskedelmi egyenleg mennyiségi tekintetben a nulla körül alakult.

Rég nem látott, gyenge hazai termés várható az idei évben

A termésmennyiség esetében változó a kép, hiszen a cseresznye az egyik legérzékenyebb (mondhatni, az egyik legrosszabb termésbiztonságú) gyümölcsfajunk, a változékony időjárás a virágzást és a terméskötődést is erősen befolyásolja. Kifejezetten kényes a lehulló csapadék mennyiségére is függően attól, hogy mely fenológiai stádiumban van az ültetvény: az érési időszakban érkező jelentősebb mennyiségű csapadék – különösen a repedésre hajlamos fajtáknál – akár a szüret előtt néhány nappal is tönkre teheti a termést.

Egy normálisnak tekinthető évjáratban 10-12 ezer tonna cseresznyét takarítunk be országosan. Az elmúlt 3 évben (2022-2024) stagnált a betakarított termésmennyiség 12 000 tonna körül. Az ezt megelőző 2 évben (2020-2021) azonban a drasztikus fagykárok miatt nagyon alacsony hozamok voltak jellemzőek, ezekben az években alig haladta meg az 5 000 tonnát az országos produktum.

A 2024. évben, minden gyümölcsfaj esetén így a cseresznyében is mintegy 2 héttel korábban indult a szezon, május 15-20. körül kezdődött a betakarítás. Az időjárási körülmények viszonylag kedvezően alakultak akkor, bár a tavaszi fagyok és a betakarítás előtti nagy mennyiségű csapadék rontott a minőségi és mennyiségi adatokon egyaránt.

A 2025. évben normál időben indult a vegetáció

A virágzás előtt és a korai fajták virágzásának kezdeti időszakában kedvező időjárási körülmények uralkodtak, amely arra engedett következtetni, hogy egy már-már normális évjáratnak megfelelő (tavalyi évhez képest 2-3 héttel későbbi) szüret veszi kezdetét, vélhetően normál termésmennyiségekkel.

Azonban az április elején jelentkező fagyok teljesen átírták a szezon forgatókönyvét, hiszen az erőteljes lehűlések a cseresznye ágazatot sem kímélték, országosan jelentős károkat okoztak. Április 7-én virradóra az északnyugati országrész (Kisalföld), a Duna-Tisza köze és a Balaton közvetlen térségének kivételével országos kiterjedésű, erős lehűlés alakult ki: jellemzően -2 és -6 °C közé zuhant a hőmérséklet, de sok gyümölcstermesztő körzetben – főleg az északi és észak-keleti országrészben (ahol a hazai gyümölcstermő terület közel kétharmada található) – számos térségben alakult ki -6 és -8 °C közötti lehűlés, ami már gyümölcsfajtól függetlenül drasztikus károkat okozott.

Április 08-ára virradó éjszaka helyzet megfordult: az előző éjszaka „megkímélt” Duna-Tisza közi gyümölcstermesztő körzeteket sújtotta -4 és -8 °C közötti fagyhatás, így ez a térség is súlyos károkat szenvedett el. Mindezek alapján mindössze a Kisalföld és a Balaton közvetlen térsége vészelte át a két kritikus éjszakát mérsékelt károkkal, de e térségekben a hazai gyümölcstermő ültetvényfelületnek mindössze kb. 10%-a található. Az április 07-ei és 08-ai fagyok tehát a gyümölcstermesztő körzetek mintegy 90%-át érintették, jellemzően közepes mértékű vagy jelentős lehűléssel, illetve fagykárral.

A várható idei, hazai cseresznyetermést – a normálisnak tekinthető 10-12 ezer tonnával szemben – mindössze 2-3 ezer tonnára prognosztizálható. 

Az előrejelzések alapján az április 07-08-ai fagyokra lehetett számítani, a termelők készültek rá, így akinek rendelkezésére állt, az minden lehetséges módon védekezett a fagy ellen, de érdemben nem sikerült a jelentős mértékű lehűlés okozta károkat mérsékelni. Ezeken az éjszakákon kivédhetetlen, szállított fagy pusztított, ami ellen a folyamatos légmozgás vagy a nagyon erős lehűlés miatt nem lehetett a legkorszerűbb fagyvédelmi technológiákkal és több módszer kombinációjával sem hatékonyan védekezni.

A fagykárok kockázata a cseresznye ágazat esetében is kifejezetten magas volt, hiszen érzékeny fenológiai fázisban érte a hideghatás. A cseresznyeültetvények jelentős hányada elkezdte a virágzást vagy éppen teljes virágzásban volt ekkor. Az április közepén végzett felmérésünk alapján a virágkár mértéke a cseresznye ágazatban is nagyon jelentős volt: a legtöbb esetben 80% körüli virágkárról beszélhettünk. A terméskötődés ennek megfelelően rendkívül gyenge volt, így már május elején kiábrándítóan gyenge termést lehetett látni. A „kegyelemdöfést” a május 10. hajnalban érkező fagyok jelentették: az ország észak-keleti régiójában alakultak ki számos térségben mínusz 2-5 °C közötti lehűlések, melyek a még épen maradt, kötődött kisgyümölcsökben okoztak drasztikus károkat – olvasható a fruitveb.hu összefoglalójában.

A rendkívül kedvezőtlen időjárás hatások következményeként példátlanul magas, 80-90% körüli terméskiesésről beszélhetünk, amivel a cseresznye – a kajszihoz és őszibarackhoz hasonlóan – „beállt” a legrosszabbul teljesítő gyümölcsfajok sorába.

A várható idei, hazai cseresznyetermést – a normálisnak tekinthető 10-12 ezer tonnával szemben – mindössze 2-3 ezer tonnára prognosztizáljuk azzal, hogy a piacra kerülő mennyiségek (vagyis a valós kínálat) akár ezt is alulmúlhatja, mert az ültetvények egy részében olyan gyenge termés látható, ami nem fogja elérni a betakaríthatóság alsó gazdaságossági határát. További negatív irányú változást eredményezhet még a hideghatás miatti erőteljesebb gyümölcshullás (ami a szüretig bármikor bekövetkezhet), az esetleges vihar- és jégkárok, vagy egy szélsőségesen aszályos időszak.

agroinform.hu