Akinek a hobbija az élete

Akár érthetnénk sorsa más területére is a címben foglalt megjegyzést, ezúttal mégsem például a fagylaltozója apropóján értük el Horváth „Mákos” Ferencet. Bár a vállalkozás lényegében pontosan e napok során lett 40 esztendős, Feri sportszeretete ennél jóval távolabbi múltra tekinthet vissza...

– ... főképp, hogy annak idején már az akkori kiskanizsai iskolánk focicsapatával jutottunk el a Pajtás Kupa harmadik helyéig – erősített rá – nem haragszik meg érte, ha így szólítjuk –, Fera. – Apu amúgy a városrész futballklubjánál volt intéző, nem volt kérdés tehát, hogy a labdarúgás közel került a szívemhez. Ez Keszthelyen a vendéglátóipari suli és az itthoni katonaság évei alatt sem sokat változott, sőt...

– Úgymond ekkor jöttek a külföldi, futballal kapcsolatos levelek Nyugat-Németországból is?

– Ez azért már több szálon futó történet, mely a család német ismerőseihez is köthető a Balatonról, s ez idő tájt már lényegében a
'80-as éveket írtuk. Bőven benne voltunk egyébként a Móricz Kupa kispályás focitorna történéseiben is a Homokkomáromi utca csapatával, az argentínai után a '82-es spanyolországi világbajnokságot is együtt néztük tévén a szomszédokkal, utcabeliekkel. Én pedig nem nyugodtam addig, amíg nem válaszoltak mondjuk a Hertha BSC-től, az Eintracht Braunschweigtől, vagy éppen a Bayerntől leveleimre, kéréseimre.

– Tanúsítható, lényegében pont a mezszponzort az elsők között meghonosító Braunschweig tényleg nagy hatást gyakorolt rátok a
kiskanizsai templom környékén...

– Persze, mert a németekkel így hozattunk mi is Jagermeisteres pólókat, s abban fociztunk a nyári focihétvégék alkalmával.

– Majd ez a „focihobbi” kicsit el is mélyülhetett?

– Azért Kiskanizsán lényegében mindenki ismert mindenkit, Kápolnás Zoltánék pedig egy idő után szóltak, a helyi MSK-nál foglalkozhatnék a fiatalokkal.

– Ahol egyből gondoskodtál arról, hogy ne legyen rossz marketingjük, hiszen videón van például egy akkori bődületes kiskanizsai
szabadrúgásgól is egy bizonyos Nyulastól. Tegyük hozzá, a nyolcvanas években járunk továbbra is...
– Jó, hát Kuzma Lacit, tehát Nyulast ne hagyjuk ki, de rajta kívül is sok jó képességű focista akadt nálunk, vegyük csak Vass Zsoltit, Gál Józsit és a többieket.

– Akik és egy következő generáció tagjai az országos kupa keretében példának okáért Király Gábor ellen is játszhattak?

– Meg abból a szombathelyi Haladásból Balassa Péterrel, Szekér Istvánnal, esetleg a Somfalvi-testvérekkel. Minden jegyzőkönyv megvan, az akkori focistáink gyakran kikérik azóta is, átböngészni azokat. Meg jöttek később a Sáskához Szabó Istvánék, Magyar Antalék, megfordult az utánpótlásunkban Deme Imre is, s a még fiatalabbak közül mondjuk Horváth Zsolték. Ez a nem is oly’ rövid korszak magában foglalta részemről a serdülő megye válogatott irányítását is 1991-93 között. Akkor dolgozott együtt mondjuk az ember Sebők Józseffel, aztán 2023-ban pedig találkozik vele, mint az egyik Zete-ikonnal a Magyar Kupa-döntője alkalmával a
Puskás-VIP-ben, az azért nem rossz érzés.

– Ilyen alkalmakból kiindulva az utóbbi két évtized inkább már ismét elsősorban a sportrajongásé?

– Fogalmazhatunk így is. Az élet úgy alakította, hogy a sport hátországát ismerhettem meg még inkább. 2008-ben már egy angol
FA-kupameccs keretében járhattam a Chelsea öltözőjében és kaphattam meg ott az angol válogatott Shaun Wright-Phillips mezét. Keszthelyi osztálytársaim révén rendszeresen kapok meghívót hosszú évek óta a Veszprém kézilabda-mérkőzéseire, a magyar futball-utánpótlásválogatottak rendszeresen betértek hozzánk Kiskanizsán, a nagy csapat szakmai vezetéséből Marco Rossi kapitánnyal az élen többen is a szomszédaink a fővárosban. S még számos, korábbi sportszakmai vezető dél-zalai kötődése révén is sokat beszélgethetünk a különböző sportágak életéről, itt helyben is, Kanizsán, szóval egy percig sincs unalom. Besegíthetek a
futball hátországának országos szintű feltárásában, összegezve tehát, rengeteget adott nekem a sport. Egyben természetesen hála családomnak, hogy mindezt a mindennapi munkánk mellett is teljes erőbedobással csinálhatom.

POLGÁR László

(Megjelent a Kanizsa Újsáh 2025. május 14-ei számában.)