„Egy 30 éves szinglinek semmi nem jár?” – Kanizsaiak a munkáshitelről

Népszerű a munkáshitel a magyar fiatalok körében, a 300 ezer érintettből több mint 17 ezren igényelték az első hónapokban. A megkérdezett kanizsaiak többsége szerint ugyanakkor a felvehető 4 millió forint nem jelent lényegi segítséget, ráadásul emiatt sokan adóssággal kezdik a felnőttkort.

Idén januárban vezette be a kormány a munkáshitelt, amit azok a 17 és 26 év közötti fiatalok vehetnek fel, akik nem jogosultak a diákhitelre és nem is rendelkeznek felsőfokú végzettséggel. Már az első hónapban népszerű volt a konstrukció, az év első heteiben több ezer szerződést kötöttek a bankokban. A stábunk által megkérdezett helyiek zöme szerint a munkáshitel csak adósságba sodorja a fiatalokat, a maximálisan igényelhető, 4 millió forintos összeg pedig a mai világban nem segítség az életkezdéshez. Van, aki szerint a feltételek által is korlátozzák az igénylőket.

– Szerintem nem jó a gyerekeknek, mert kötve van, hogy mikor mehetnek ki dolgozni külföldre meg fiatalon már hitelük van. Biztos, hogy nem jó nekik ez – árulta el Dávidné Rózsa.

A hitelt maximum 10 éves futamidővel lehet felvenni, a tartozás csökkentésére vagy elengedésére pedig csak a gyereket vállaló nők számára van lehetőség. Nem tartom jó ötletnek és szerintem ez nem túl gazdaságmozgató – ezt már Tarcsai Szabolcs mondta stábunknak, aki úgy gondolja, nem hitellel, hanem a fizetések emelésével kellene segíteni a fiatalokat.

– Én azért tartom rossz ötletnek, mert Magyarországon egy 30 éves szingli férfinek semmi nem jár, egy fiatalnak, gyerekes, családos embereknek meg minden. Körülbelül nekem ez a véleményem erről sajnos – tudtuk meg Tarcsai Szabolcstól.

Mészáros Gabriella szerint ezzel ugyan valóban támogatják a fiatalokat, de ő is úgy gondolja, ez csak akkor jelentheti a megoldást, ha nincs más lehetőség.

– Ha másképp nem tudnak előrelépni, akkor valamiben segítség lenne – fogalmazott Mészáros Gabriella.

Az első hónapokban mintegy 17 ezren vették fel a kamatmentes kölcsönt, a Portfolio márciusi cikkéből pedig az is kiderül, hogy az igénylők döntő többsége vállalkozásra és lakhatásra fordítja az összeget.

T.CS.

(Kép: Kanizsa Médiaház)