Digitális analfabéták – kik ők, és miért aggasztó a számuk?

Nagy problémát jelent a digitális analfabéták száma Magyarországon. A fogalom alatt azokat értjük, akik nem rendelkeznek alapvető digitális ismeretekkel. Ebből kifolyólag számos mindennapi dolgot nem tudnak önállóan elintézni, legyen szó az Ügyfélkapu+ vagy a Digitális Állampolgárság használatáról.

Nem csak Magyarországon, de az európai országokban is jelentős probléma az alapfokú digitális ismeretek hiánya. Az Európai Unió a digitális készségek fejlesztésére irányuló programjának célja, hogy 2030-ra a 16-74 éves korosztály 80 százaléka rendelkezzen alapszintű digitális készségekkel, ez jelenleg mindössze 56 százalékon áll. A mai gyerekek ugyan már beleszületnek a modern világba, ez mégsem feltétlenül jelenti azt, hogy tudják is megfelelően használni a rendelkezésre álló eszközöket. Egy erre irányuló felmérés jelenleg is folyik az iskolákban. 

- A digitális kultúra tantárgy ismereteit is felmérik. Ez előtt még kíváncsian állunk mi is, hiszen nem tudjuk az eredményeket. Reményeink szerint azért javuló tendenciát mutat majd a várhatóhoz képest az eredmény, hiszen meglepetésként érte a fiatalságot is például a Covid időszaka alatt, mikor arra kényszerült mindenki, hogy ugye az otthonából egy online világba belépve az ismereteit felelevenítse, és használja azt, amit mondjuk nem minden iskolában és nem minden osztály gyakorolt - fogalmazott Gábris Jácint informatikai igazságügyi szakértő.

Van, aki a szociális és anyagi helyzete miatt nem rendelkezik a szükséges ismeretekkel, a digitális analfabéták jelentős részét azonban az idősebb generációk tagjai alkotják.

- A szépkorúak alapvetően nehéz helyzetben vannak, hiszen ők nem olyan környezetben nevelkedtek, nem kapták meg azokat az alapismereteket még a tanulmányaik ideje alatt, amelyek hozzásegítenék őket ahhoz, hogy a digitális eszközöket magabiztosan használhassák. Viszont voltak nagyon jó kezdeményezések, például az EZÜSTNET Program, vagy számtalan olyan projekt, ami azt célozta, hogy akár iskolai környezetben, ha kell, máshol, mondjuk közösségi házban, vagy könyvtár által olyan tudáshoz jussanak, ami elmélyíti ezt a tudásukat, illetve kompetensebbé, magabiztosabbá teszik őket ezen eszközök használatában - árulta el Gábris Jácint. 

Gábris Jácint hozzátette, a társadalomnak sokkal nagyobb figyelmet kellene fordítania az érintettek felzárkóztatására. A témában készült teljes beszélgetést megtekinthetik a Nagykanizsa Ma következő adásában. 

SZ.F.

(Képek: Kanizsa Médiaház)