Brutális összegek mozognak a magyar dohánybizniszben

Tavaly ismét nőtt a legális magyar dohánypiac volumene, elképesztően nagy összeget füstölnek el minden évben a magyarok. A hagyományos cigaretták visszaszorulása mellett egyre nagyobb teret nyernek az alternatív termékek, különösen a hevített dohány és a nikotinpárnák. Az elektronikus cigaretták töltőfolyadékának legális piacán megtört a növekedés.

Közel 1 270 milliárd forintra emelkedett a dohánypiac nagysága tavaly Magyarországon, amely nemcsak nominálisan, de reálértéken is növekedést jelent, ha nem is nagyot, 0,8 százalékot. Ahogy a lenti - negyedéves bontású - grafikonon is látható, a dohánypiacot az elmúlt években - volumenét tekintve - növekvő és csökkenő időszakok váltogatták.

Az elmúlt másfél évtized rendkívül mozgalmas volt ebben a szektorban, különösen Magyarországon. A trafikok megjelenése, a feszített tempójú jövedékiadó-emelés és a 2010-es éveket jellemző kétszámjegyű drágulás komoly változásokat indított el. Közben megjelentek az alternatív dohánytermékek és még mindig sokan vásárolnak hamisított - és rosszabb minőségű -, vagy csempészett cigarettát.

Jönnek fel az alternatív termékek

A cigaretta évesített piaca a NAV szabadforgalmi statisztikája alapján valamivel 6 milliárd szál felett lehet, amely a 2023-as mélyponthoz képest ugyan egy egymilliárdos növekedés, az elmúlt bő évtized csökkenő trendje jól látható a grafikonon. A jelenlegi piaci környezetben a hagyományos cigaretták fogyasztása aligha fog visszatérni a 2010-es évek eleji szintre.

Zuhan a finomra vágott dohány forgalma is. Ez 2016-ig - amikor a cigaretta jelentősen drágult - az első számú helyettesítő termék szerepét töltötte be. A csúcson 7 millió kilogramm fogyott belőle, mostanra alig több mint 3 millió.

Nem így a szivarka, amely töretlen népszerűségnek örvend, bár maga a termékcsoport nem homogén. A drágább, jobb minőségű darabok mellett ide tartoznak a cigarettánál lényegesen olcsóbb szivarkák, amelyek szintén azok számára jelenthetnek alternatívát, akik nem tudják megfizetni a 2000 forintos dobozonkénti cigarettaárat. A növekedés ellenére a szivarkafogyasztás volumene még mindig töredéke a cigarettának, kevesebb mint 800 millió szál évente.

Erőteljes növekedés látszik a hevített dohánytermékeknél és az olyan füstmentes alternatíváknál, mint a nikotinpárnák.

A forgalmuk az 1,8 millió kilogrammot is meghaladja már.

A következő évek vélhetően ennek a termékcsoportnak a növekedéséről szólnak majd, optimális esetben a károsabb alternatívák rovására, rosszabb esetben új fogyasztókat megszólítva.

Az elektronikus cigaretták töltőfolyadékának legális piacán megtört a növekedés, ez részben betudható az előző termékcsoport népszerűségének is.

Mi a különbség a hevített dohánytermékek és az e-cigaretta között?
Az elektromos cigaretta és a hevített dohánytermékek első ránézésre hasonlónak tűnhetnek, valójában azonban alapvetően eltérnek egymástól működésükben, összetételükben és használatuk módjában. Az elektromos cigaretta nem tartalmaz valódi dohányt – ehelyett egy speciális folyadékot párologtat el. A készülék egy fűtőszál segítségével hevít, de nem éget, így gőzt állít elő, amit a felhasználó belélegez. Ezzel szemben a hevített dohánytermékek valódi dohányt tartalmaznak, amelyet azonban nem égetnek el, hanem egy speciális készülékkel hevítik. Ennek eredményeképpen dohányízű aeroszol keletkezik, amely nikotint is tartalmaz, és ezt szívja be a felhasználó.

Ha a reálbér-emelkedés folytatódik, akkor minden esély megvan arra, hogy a dohányfogyasztás volumene is emelkedjen. Ugyanakkor sok múlik a kormányzati adópolitikán, már ami a dohánytermékek jövedéki adóját illeti. Legutóbb januárban volt egy emelési kör, azóta viszont ilyen döntés nem született. Ugyancsak sokat számítanak a dohányfogyasztási szokások. A cigarettáról tudjuk, hogy sok tekintetben úgy "viselkedik", mint az üzemanyag: az emberek inkább más területekről vonnak el forrást, csak hogy megvegyék.

Ha drága a legális, jöhet az illegális

Mindez azért sem egyszerű, mert ha a cigaretta drágul, akkor a dohányosok egy része inkább máshonnan von el pénzt, vagy az illegális termékek felé fordul. Az illegális dohánypiac 2023-ban 7,9 százalék volt Magyarországon, egy évvel korábban 7,2, azt megelőzően pedig 4,2 százalék. A Covid óta jelentős növekedést mutatnak ezek az arányok.

Ma már nem is a csempészet virágzik, hanem egyre több az illegálisan működő dohánygyár itthon, amelyek között vannak kamionban működők is, folyamatos mozgásban.

portfolio.hu