Az év első három hónapjában negyvenhatan haltak meg és közel 200-an megsérültek lakástűzben

2025 első negyedévében összesen 2145 alkalommal riasztották égő lakóépülethez a tűzoltókat, ezekben a lakástüzekben 46 ember vesztette az életét, 196-an pedig megsérültek - közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) szóvivője hétfőn az MTI-vel.

Mukics Dániel tájékoztatása szerint 206-tal több ilyen tűzeset történt, mint a tavalyi év hasonló időszakában, amelyekben akkor 31 ember halt meg, 145 pedig megsérült.

Az év első három hónapjában keletkezett lakástüzek eloltásához összesen 1647 órára és 4176 tűzoltójárműre volt szükség - közölte a szóvivő. Hozzáfűzte, hogy 23 ezer 952 négyzetméternyi épített terület égett le, 324 otthon vált tűz miatt lakhatatlanná, emiatt 838 embernek kellett átmenetileg elköltöznie.

A tűzoltó alezredes tudatta azt is, hogy a több mint kétezer tűzzel érintett épület közül csupán négyben volt füstérzékelő, holott a készülék életet és anyagi javakat menthet meg azzal, hogy a tüzet már annak keletkezésekor hangos sípolással jelzi.

Minél hamarabb észleljük a tüzet, annál nagyobb eséllyel lehet azt eloltani, vagy kimenekülni az ingatlanból és értesíteni a tűzoltókat - tette hozzá.

Az OKF szóvivője kiemelte: a legtöbb tűz a kéményből indult, az összes eset csaknem 22 százaléka ilyen eredetű, míg a tüzek 12 százaléka a konyhában, 11 százaléka a hálószobában, 6 százaléka pedig a nappaliban keletkezett.

A tüzek jellemzően elektromos problémára, a fűtési rendszer hibájára, nyílt láng használatára, a kémény állapotára, illetve főzésre, dohányzásra, szemétégetésre vezethetők vissza.

Két olyan tűzeset is volt, amelynél ketten vesztették életüket: január 11-én Makón, március 17-én pedig Kislángon találtak két-két holttestet - ismertette.

Mukics Dániel közölte azt is, hogy a legtöbb tűzoltó beavatkozását igénylő tűz január 24-én keletkezett, amikor a főváros kilencedik kerületében, a Vaskapu és az Ipar utca sarkán lévő társasházban több robbanás is történt és ennek következtében kigyulladt egy első emeleti lakás. A helyszínre 15 járművel 40 tűzoltó vonult, a munkálatok több mint 6 órán át tartottak.

A legtöbben egy március 8-i budapesti tűzben sérültek meg, amikor a XIX. kerületben, a Kisfaludy utca egyik tízemeletes panelházának nyolcadik emeleti lakásában egy hűtőszekrény gyulladt ki. A lakásból kiáramló füst elárasztotta a nyolcadik és a fölötte lévő szinteket. A tűzoltók 15 embert kísértek ki az épületből, miközben egy porral oltó készülékkel eloltották a tüzet. Ennél az esetnél 8 ember szenvedett füstmérgezést - írta a szóvivő.

Ismertetése szerint a katasztrófavédelem 99 esetben indított tűzvizsgálati eljárást a tűz pontos keletkezési helyének, idejének és okának feltárása érdekében, 34 helyen merült fel a szándékos tűzokozás gyanúja, 99 épületnél gázpalackok, 16 helyen napelemek nehezítették az oltást.

Az OKF szóvivője a közleményben arra is figyelmeztetett, hogy a lakástüzek megelőzése érdekében tanácsos a konyha, a hálószoba vagy a nappali mennyezetére füstérzékelőt szerelni.

Már olyan füstérzékelők is beszerezhetőek, amelyek füst esetén nemcsak hangosan sípolnak, hanem figyelmeztető jelzést is küldenek a mobiltelefonunkra, ez pedig praktikus megoldás lehet idős, egyedül élő hozzátartozóink védelmére - hívta fel a figyelmet a szóvivő.

Az első negyedévben, a tavalyi 391-hez képest 294 alkalommal riasztották szén-monoxid miatt a tűzoltókat, miközben tavaly 63, idén 45 ember szenvedett valamilyen mértékű szén-monoxid-mérgezést, tavaly, hatan, idén pedig hárman haltak meg - közölte az alezredes.

Szén-monoxid akkor keletkezik, ha zárt térben nyílt lánggal működő berendezést használnak, és nem megfelelő a levegő-utánpótlás. Az ilyen helyiségekben állandó és automatikus szellőzésre van szükség, az ablakokba légbevezetőt kell szerelni, nem elegendő időnként szellőztetni és érdemes minden nyílt lánggal működő fűtő-, főző-, vízmelegítő eszköz közelébe szén-monoxid-érzékelőt helyezni - hangsúlyozta közleményében Mukics Dániel.

MTI