Ásó, kapa, gereblye 136.: Elindult a munka a határban – a gazdák most bizakodóak

Lapunk megjelenésének időpontjában április első napjaiban járunk. A tavaszi munkák már zajlanak a földeken, mindez természetesen időjárásfüggő is. Az elmúlt időszakban sok volt a csapadék, hogy kellett-e? Rovatunkból ez szintén kiderül.

A tavaszi vetésű növények alá a talajmunkákat már elkezdték a gazdálkodók, illetve az őszi vetésű növények fejtrágyázása és növényvédelme már javában zajlik. – Ősszel gyengén indultak a növények, volt egy hűvös novemberünk, ami rányomta a bélyegét  az őszi kalászosok fejlődésére. De mivel enyhe telünk volt, ezt a fejlődésbeli lemaradást most úgy körvonalazódik, hogy behozta a növény, a fejlődési stádium megfelelő. Jó állapotban vannak az őszi kalászosok, az őszi káposztarepce állománya is mind fejlettségre és kórtanilag is rendben van, aggodalomra utaló jelek nincsenek – mondta el lapunk kérdésére Ács Norbert gazdálkodó. 

Az viszont, hogy miként alakultak az évszakok, így mivel kellett szembenézni a gazdálkodóknak az utóbbi esztendőben – már egy más kérdést vet fel. – Tél sajnos már évek óta nincsen. Ezt biztosan állíthatom. Nincs olyan, hogy leesik egy fél méter hó, ami szépen beolvad, beivódik a talajba. Emellett tartós mínuszfokok sincsenek. Ami kitartana napközben, éjszakára pedig hosszan jönne például mínusz 10 fok körüli hőmérséklet. Erre január hónapban vagy február elején még nagy szükség lenne. De azt tudom mondani, szinte az utóbbi egy évtizedben ez már nem jellemző – sorolta tapasztalatait a fiatal agrárszakember.

Nézzük viszont a jelent, ezeket a napokat, illetve heteket – hiszen az átlagember is érzi, folyamatosan esős, csapadékos napok követik egymást. A mezőgazdaságban ez más kérdést vet fel, mint az emberek mindennapjaiban. – Nagyon nagy szükség volt rá. Mivel egész télen számottevő csapadék nem hullott a térségünkben, ebből kifolyólag az utóbbi hetek esőzése feltöltő jellegű volt a talajnedvességre nézve. Ha ez nem lett volna, nagy problémák jelentkezhettek volna. Április hónapban még nem, mert a hőmérséklet annyira alacsony, a növények állománya sem akkora – ezáltal a párolgás kisebb. De a nyári hónapok érkeztével ez a tartalék hiányzott volna a talajból – hangsúlyozta Ács Norbert.

Nincs tél, hiányzik a csapadék, forróak a nyarak – mind-mind olyan tényező, ami a laikus számára felvetheti a kérdést, az eddig megszokott és vetett növények mellett nem kellene másban gondolkodni? – Amikor a határban jár valaki vagy egyáltalán megy az úton, nagy mennyiségben legtöbbször repcét, búzát, kukoricát, árpát, szóját és napraforgót lát. A magyarországi vetésszerkezet nagy részét ezek a növények teszik ki. Én úgy gondolom a következő időszakban is ezek a növények fogják kitenni. Nekem ezek mellett még van lucernám, bíborherém, tavaly volt mákom, lesz bükköny. De ezek a növények nem arról szólnak, hogy nagy mennyiségben, iparilag előállítaná a gazdatársadalomnak a java. Nekem ezek például vetőmag-előállításra vagy száraztakarmány-előállításra vannak az állatoknak. A kereslet nagy mennyiségben azokra a növényekre van, amit az előzőekben felsoroltam. A piac, ami diktál. Az alapvető élelmiszereknek, az alapvető takarmányozásnak ezek a legfőbb összetevői – szögezte le Ács Norbert gazdálkodó.

VINCZE Adél

fotó: SZALAI Szilveszter

(Megjelent a Kanizsa Újság 2025. április 2-ai számában)