Városi költségvetés: elfogadva!

Február 25-én, a többségi frakció voksaival szavazta meg a testület a városi büdzsét. A költségvetés kapcsán Horváth Jácint polgármester hangsúlyozta: a kormány elvonásai mellett nem volt könnyű stabil tervezetet kiépíteni, de arra törekedtek, hogy a városi cégek, intézmények működését biztosítsák, valamint a rendezvények és a fejlesztési lehetőségek is bekerüljenek az idei költségvetésbe.

Rögtön a soron kívüli ülés elején ismertette Horváth Jácint a legfontosabb számokat. Mint kiderült, az adóbevételek 5,3 milliárd forintot tesznek ki. Ebből a kormány 1 milliárd, egészen pontosan 1.008.341.840 forintot visz el a szolidaritási hozzájárulás kapcsán, ráadásul idén sem kapja vissza a város a gépjárműadót, amit 2020 óta minden évben elvisz a kormány. A polgármester leszögezte: az ígéret az volt, hogy a Covid után ezt visszakapják a városok, ez nem történt meg, ráadásul idén már a helyi iparűzési adóból is elviszik a többletet. Azóta egy újabb elvonási tervezet híre jelent meg, amely ellen a DK tiltakozik is. Ennek a lényege, hogy a városoknak a Magyar Államkincstárba kell utalniuk pénzeszközeiket, ezzel lényegében az állam a kamatokat venné el az érintett településektől. A Demokratikus Koalíció közleménye alapján, „ez az intézkedés nemcsak az önkormányzatok működését veszélyezteti, hanem egy újabb lépés az önkormányzatiság leépítése és a teljes központosítás irányába. A kormány nem tudja vagy nem akarja megoldani az általa okozott gazdasági problémákat, ezért inkább tovább sanyargatja azokat a településeket, amelyek még képesek hatékonyan gazdálkodni.” A tervezet elleni petíciót a párt polgármesterei, így Horváth Jácint is aláírta.

Visszatérve a Vasemberházba, a költségvetés nem ment le vita nélkül. A kormánypárti kritikák a következők voltak: Bizzer András azt mondta, ez a tervezet nem szolgálja a kanizsai emberek érdekeit. Szerinte a legfőbb probléma az, hogy a munkahelyteremtésre nem rendelt külön összeget a többségi frakció, valamint a segélyezési csomag teljes összege kevesebb, mint a két alpolgármester és a polgármester fizetése együtt. Balogh László a szolidaritási adó kapcsán kiemelte, Nagykanizsa a jobban teljesítő városok közé sorolható, ezért teheti meg a kormány azt, hogy elvon, hiszen így tudja segíteni a szegényebb falvakat. Ő sokallta a városi rendezvényekre szánt 60 millió forintot, valamint azt is, hogy a Város Napját idén 30 millió forintból rendezhetik meg. Balogh László és Szabó Szilárd is kritizálta a városi cégeknek szánt összeget. Példaként említették a Kanizsa Médiaházat és a Via-t. Végül három módosítást tett a kisebbségi frakció. Bizzer András 40 milliót szánt volna külön soron a vállalkozások támogatására, Dénes Sándor a Szent Rókus utca befejezését indítványozta, míg Radics Bálint 30 milliót vont volna el a polgármesteri keretből és 30-at a rendezvényektől, az így keletkező 60 milliót pedig az útfelújításokra csoportosította volna. Ezeket azonban a testület nem szavazta meg.

Másnap Horváth Jácint sajtótájékoztatón értékelte a döntéseket. Kiemelte, hogy 800 millió forint jut kultúrára, 500 millió sportra és mintegy 1 milliárd az utak, járdák karbantartására. Hangsúlyozta azt is, hogy a város elfogadott költségvetése stabil, de sokkal több célt jelölhetnének meg, ha a kormány nem vinne el 1 milliárd forintot Kanizsától a szolidaritási adóval. Kérdésünkre a városvezető reagált Balogh László azon felvetésére, hogy ez a büdzsé nem a várost szolgálja, hanem cégbarát. – A minimális működést tudjuk finanszírozni. Mindenhol azt kell, hogy lássuk, megpróbáltuk a lehető legminimálisabb szintre vinni a működési költségeket. Sok helyen nem tudtunk olyan mértékben fejlesztéseket, emeléseket tenni a cégeknél, amilyen mértékben szükség lett volna rá. Ebből a szempontból nem cégbarát, a minimális működést biztosítja a cégeknél és az intézményeknél is. Sokkal-sokkal többet el tudnék képzelni, ha azt az 1 milliárd forintot itt hagyná a kormány – említette a polgármester.

A fejlesztések ügyében Horváth Jácint hangsúlyozta: a Hevesi-Rózsa körforgalom kapcsán megtették az utolsó módosításokat, amik leginkább a buszközlekedés miatt voltak fontosak, hamarosan ki is írják a közbeszerzést, a munkát pedig próbálják úgy időzíteni, hogy az iskolai szezont ne érintse. A Tripammer utca kapcsán éppen a közgyűlés napján derült ki, hogy az előzetes ígéretek ellenére, ez a projekt kikerült a Közút gyorsított eljárású munkái közül. Fodor Csaba a közgyűlésen így fogalmazott: „Cseresnyés Péter közbenjárásának köszönhetően, átkerült ez a projekt 2026-ra. A pénz a miénk, az út a miénk, mégis idejön egy harmadik fél, aki mindent lebonyolít. S mi lesz akkor, ha a végén azt mondja a város, hogy ebben az állapotban nem vesszük át? S mi van akkor, ha nem lesz rá elég a pénz? Ki teszi hozzá a maradékot? Az állam? A lényeg csak annyi volt, hogy miként lehet minél jobban elbánni a kanizsai önkormányzattal.” A polgármester szerint ugyanakkor nem lehetetlen, hogy idén mégis elkészüljön az útfejlesztés, ugyanakkor sok esély nincs rá, hiszen ezt a munkát muszáj október vége előtt befejezni, hogy a mindenszentek körüli napokon már megfelelő körülmények fogadják az emlékezőket.

Ami a további beruházásokat illeti, mi is beszámoltunk a támogatói döntésről a zeneiskola, a BLG és három orvosi rendelő felújítása kapcsán. Ezekre összesen 550 millió forintos, uniós forrást kap a város, hamarosan pedig hozzájuk társulhat a Balaton utca felújítása. A költségvetésben szereplő fejlesztések között olvasható még az uszoda gépészetének és az egyik medencéjének felújítása, a temetők állapotának javítása, valamint az Aréna fűtésének átdolgozása. Utóbbi kapcsán Horváth Jácint elmondta: az eredeti projektben nem szerepelt, hogy szakaszosan lehessen fűteni a létesítményt. Ezen fognak most javítani, hiszen jelentős összeg spórolható meg azzal, ha nem kell a teljes csarnokot fűteni akkor is, ha csak az egyik kisebb helyiségét használják.

MIKÓ-BARÁTH György

fotó: Horváth Zoltán

(Megjelent a Kanizsa Újság 2025. március 5-ei számában)