Forradalom korabeli relikvia lett a hónap műtárgya
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc alatt használt csappantyús puska lett a hónap műtárgya a Thúry György Múzeumban. A kiállított darab az 1980-as évek végén, egy Hunyadi utcai épület bontásakor került elő agyagba rejtve.
A városi múzeumban hagyomány, hogy március 15-e kapcsán a szabadságharc korabeli relikviát mutatnak be. A most kiállított darabot feltehetőleg a világosi fegyverletétel után ásták el, pedig annak rejtegetéséért börtön járt. A puskán ugyan meglátszik a több évtizedes elásás nyoma, ám a szuronya és a vas töltővesszője is kiváló állapotban maradt. A bemutatott fegyver pontos története ismeretlen, de lehet sejteni, hogy ki volt a tulajdonosa.
- A forradalom leverése után Juhász György, Kanizsa neves orvosa lakott abban az épületben. A mai Kaszinó helyén állt az ispotály, az ispotálynak volt évtizedekig az orvosa. Tőle a fia György, aki városi számvevő volt, ő örökölte. Juhász Györgytől egy elég ismert személy, Kovacsics József vásárolta meg ezt az épületet, ő uradalmi számvevő volt, de ami érdekesség, hogy ő őrmesterként részt vett a szabadságharcban – tudtuk meg Kunics Zsuzsannától, a Thúry György Múzeum történész-muzeológusától.
A csappantyús puskát Alexander John Forsythe skót lelkész találta fel az 1800-as években, a fegyvertípus hamar meghatározóvá vált a csatákban a korabeli kovás puskák helyett. A használat során a gyújtást a csappantyúban elhelyezett gyúelegy biztosította, ezáltal nagyjobb sebességgel tudta kilőni a lövedéket, ráadásul a töltés is rövidebb időt vett igénybe.
- Ez a kis csappantyú majdnem teljesen ezt a lőkúpot lefedte, így pára, eső nem tudott bejutni a lőkúphoz, tehát nem az időjárástól függött a lövés. Kísérleteket is végeztek azóta és tudjuk a szabályzatból is, hogy hány méterre lehetett vele lőni. 600 méterre elvitt a puska, de nem volt annyira pontos, viszont biztosabb volt a lövés. 95-98 százalékban már biztosan lehetett vele lőni – árulta el Kunics Zsuzsanna.
Kunics Zsuzsanna hozzátette, az ilyen puskákat használó gyalogsági alakulatok főleg úgynevezett tömeglövésre tartották ezeket a fegyvereket és a csatákat sokszor a szuronyrohamok döntötték el. A hónap műtárgyáról bővebb összeállítással jelentkezünk mai Napi Kanizsa című műsorunkban.
K.T.
(Képek: Kanizsa Médiaház)