A ceruzarágcsálás serkentheti az agyműködést

Mindenkinek volt olyan osztálytársa, akinek a tolltartója tele volt undorító, szétrágcsált végű ceruzákkal. Lehet, hogy ezek az emberek tudtak valamit, ugyanis dél-koreai tudósok egy csoportja egy friss kutatásban arra jutott, hogy egy fadarab rágcsálása jelentősen növelheti az agyi aktivitást, és a memóriát is javíthatja. Eredményüket a Frontiers in Systems Neuroscience című szakfolyóiratban közölték.

A tegui Kjungpuk Nemzeti Egyetem kutatói azt vizsgálták, hogy a rágcsálás hogyan változtatja meg az agyban az antioxidánsok szintjét. A szervezetben fontos a szabadgyökök (nagy reakcióképességű molekulák) és az antioxidánsok egyensúlya, ha ez megbomlik, akkor oxidatív stressz jelentkezik, aminek számos káros hatása létezik (egyebek közt az öregedéshez is köthető).

A szabadgyökök egy része reaktív oxigénszármazék (ROS), ezek a vegyületek oxigénmolekulából épülnek fel, és hatékonyan lépnek kölcsönhatásba az élő szervezetet alkotó molekulákkal. Sokáig úgy gondolták, hogy a ROS vegyületeknek csak káros hatásuk van, ma már tudjuk, hogy nagyon fontosak például a kórokozókkal folytatott küzdelemben. Az agyban viszont általában nem kívánatos a jelenlétük, mert károsíthatják az idegsejteket, illetve az oxidatív stressz szinte biztosan összefüggésben van a kognitív funkciók hanyatlásával. A szervezet egyik természetes védelme a ROS ellen a glutation nevű antioxidáns, a koreai kutatók ennek a szintjét vizsgálták.

Rág and roll

A kutatók 52 egyetemi hallgatót vontak be a kísérletbe. Közülük 27-nek rágógumiznia kellett, a maradék 25 főnek pedig nyelvleszorításhoz használt orvosi falapocskát kellett rágcsálnia. Az alanyok öt percig nyammogtak azon, amit kaptak, a kutatók pedig mágneses rezonancia spektroszkópiával rágás előtt és után is megmérték a hallgatók glutationszintjét. Az antioxidáns jelenlétét az elülső cinguláris kéregben mérték, ami a kognitív kontroll egyik kulcsfontosságú agyi régiója. Az alanyok továbbá rágás előtt és után is elvégeztek egy kognitív tesztet.

A kutatók azt figyelték meg, hogy a rágás jelentősen megnövelte a glutation szintjét. Emellett a kognitív tesztek eredményeivel kombinálva a glutationkoncentráció emelkedése összefüggött a memóriafunkciókkal is. Az összefüggés a rágógumi esetében nem volt nagy meglepetés, korábbi kutatások már kimutatták, hogy a rágózás jelentősen növelheti az agyi aktivitást. Viszont a fadarabot rágcsálókban még nagyobb volt a glutationszint-emelkedés, és a teszteken is jobban teljesítettek.

A kutatók szerint további vizsgálatokra lesz szükség az eredmények alátámasztásához és akár további anyagok rágcsálását is vizsgálnák. Mint írták, továbbra sem világos teljesen, hogy a rágás, az agyi véráramlás fokozódása és az agyműködéssel kapcsolatos anyagcsere-változások hogyan függnek össze. Azt is jelzik, hogy bár az eredményük biztató, önmagában nem elegendő bizonyíték arra, hogy aki fadarabot rágcsál, annak jobb lesz a memóriája. Remélik, hogy felfedezésük megerősítést nyer majd, mert jelenleg nincsenek igazán hatékony gyógyszerek vagy bevált gyakorlatok az agyi glutationszint növelésére.

telex.hu