Molnár Ibolya: A lájkok határozzák meg a fiatalok önértékelését
A közösségi médiában kapott kedvelések is meghatározzák a fiatalok önértékelését napjainkban, ami akár nem hétköznapi tartalmak megosztásához is vezethet. Molnár Ibolya, klinikai szakpszichológus #fiatalok című műsorunkban beszél az egyes platformokon terjedő kihívások veszélyeiről és a függőségről. A stábunk által megkérdezett diákok ugyanakkor rámutattak, az online felületek sok előnnyel is járnak.
Azok a gyerekek vannak általában jobban kitéve az online veszélyeknek, akik szociálisan alacsonyabb státuszúak – szögezte le Molnár Ibolya. A klinikai szakpszichológus szerint fontos, hogy egy fiatalnak rendben legyen az önértékelése, és mint azt hangsúlyozta, az önbizalomhiány akár ahhoz is vezethet, hogy veszélyes kihívásokat próbálnak ki a több kedvelés érdekében.
– Ha nem kapunk elég lájkot, akkor az kell, hogy észrevegyenek és lájkoljanak bennünket. Mikor fognak észrevenni bennünket? Akkor, ha valami olyat teszünk, ami nem hétköznapi, ami szokatlan, ami eltér a többiekétől, ami veszélyes. Bizony, ha kevés a lájk, akkor elkezdünk olyan dolgokat tenni, olyan fotókat rakunk fel magunkról, illetve a fiatalok önmagukról, ami veszélyeztető – mondta le Molnár Ibolya, klinikai szakpszichológus.
A szakértők szerint az online eszközök használata függést is okozhat, amikor elsősorban a szülőnek kell közbelépnie. Stábunk helyi gimnazistákkal is beszélgetett a közösségi oldalakon való jelenlétről. Az egyik érettségi előtt álló diák elmondta, igyekszik tanulásra is használni az egyes felületeket.
– Én kifejezetten szeretem a történelmet. Nagyon sok történelmi anyag van fent az interneten, különböző korszakokból, amik érdekelnek. Általában azokat feldobja. Önfejlesztő videókat is szoktam nézni vagy valamilyen dolog, amiben érdekelt vagyok és tovább szeretném magam képezni azokban, szóval ilyen szinten tudom használni tanulásra is – tudtuk meg Moór Barnabástól, a Batthyány Lajos Gimnázium tanulójától.
A megkérdezett diákok úgy látják, az online térben jóval könnyebb a barátokkal való kapcsolattartás. Horváth Lilla azonban arra is rámutatott, a közösségi platformok egyik legnagyobb hátránya, hogy gyakran nehéz eldönteni, hogy valósak-e az egyes tartalmak és az álhírek is gyorsan terjednek.
– Úgy gondolom, hogy nagyon nehéz kiszűrni ezeket, mivel már nagyon jó az AI-nak a szerkesztése, ezáltal akármilyen videót vagy hangot fel tudnak használni, így nagyon nehéz leszűrni, hogy valós vagy nem valós – fogalmazott Horváth Lilla, a Batthyány Lajos Gimnázium tanulója.
Fontos, hogy amit megosztok, az mutassa, hogy én ki vagyok, viszont ne fejezzen ki olyan dolgokat, amiket nem mondanék el ismeretlennek – ezt már Weiland Ramóna mondta, aki szerint könnyű visszaélni a közzétett tartalmakkal.
– Nagyon-nagyon sok barátomnak mondtam már, hogy ezt ne csinálják, és nagyon-nagyon sokszor úgy élnek vele vissza az emberek, hogy esetleg ebből később, esetleg a karrierjük során is komoly problémák lehetnek – árulta el Weiland Ramóna, a Batthyány Lajos Gimnázium tanulója.
A közösségi média túlzott használata új betegségek megjelenését eredményezte a pszichológia és a pszichiátria területén, és mint azt Molnár Ibolyától megtudtuk, ezek új terápiás lehetőségeket is igényelnek.
T.CS.
(Kép: Kanizsa Médiaház)