Vízkereszt napja van, kezdődik a nagyböjtig tartó farsang

A régi időkben számos néphagyomány kötődött január hatodikához.

A nyugati kereszténységben január 6. vízkereszt, avagy a háromkirályok, másképpen a napkeleti bölcsek ünnepe, a katolikus egyház egyik legfontosabb eseménye. Mivel a negyedik századtól Jézus születésének ünnepe, a karácsony keleten és nyugaton is elkülönült az epifániától (az újra eljöveteltől). A vízkereszt azóta több jelentést hordoz: a napkeleti bölcsek eljövetelét, valamint Jézus megkereszteltetését.

Vízkereszt: a karácsony vége

A vízkereszt vagy más néven epifánia a különböző vallásokban a karácsonyi ünnepkör végét jelenti. Van, ahol ez a nap a háromkirályok, avagy a napkeleti bölcsek érkezésének ünnepe. A hagyomány szerint Caspar, Melchior, Balthasar – azaz Gáspár, Menyhért, Boldizsár – ezen a napon lelt rá a kisdedre Betlehemben. A vízkereszt második evangéliumi értelmezése szerint ekkor keresztelte meg Keresztelő Szent János a 30 éves Jézust a Jordán folyóban. Végül pedig a Biblia szerint ezen a napon volt a kánai menyegző, amikor Jézus először tett csodát: borrá változtatta a vizet.

Krisztus keresztségének emlékére a vízkereszt volt az ünnepi keresztelések napja, a katolikus egyház tömjént és vizet szentelt, innen származik az elnevezés. Ezen a napon megszokott volt a szentelmények hazavitele is: a szenteltvíznek gyógyító hatást tulajdonítottak, és minden betegségre használták, de hintettek belőle a bölcsőre, a menyasszony koszorújára és a halott koporsójára is. A következő januárig üvegben vagy nagy korsóban tartották, ami megmaradt a következő vízkeresztre, azt a kútba öntötték, hogy annak vize meg ne romoljon.

A házakat vízzel és sóval szentelték meg, és a pap krétával írta a szemöldökfára a házszentelés évét és a C M B betűket, amely az alábbi latin mondat rövidítése: Christus mansionem benedicat, azaz Krisztus áldja meg e hajlékot. Ebből a rövidítésből származik a néphagyományban a háromkirályok neve is.

A vízkereszti népszokásokból mára jobbára csak annyi maradt meg, hogy ekkor szedik le a karácsonyfát.

És hogy miért pont ekkor? 

A hagyomány szerint azért, hogy a meghitt és szeretetteljes ünnepi időszakot felváltsa a mulatság, azaz a farsang, ami nem csak az újévet ünnepli, de el is köszön az óévtől. Így, ha a fa lebontását később kezdjük meg, akkor balszerencsével teli év elé nézünk.

Bizonyos helyeken azonban február 2-ig, Gyertyaszentelőig állt a karácsonyfa. Vízkereszt tehát egyben a nagyböjtig tartó farsangi időszak kezdete is. Ennek hossza változó, a nagyböjt kezdetét jelentő hamvazószerda időpontjától függ.

Népszokások vízkeresztkor

• Régebben népszerű volt a gyerekek körében a napközbeni háromkirályozás, este pedig a csillagozás, vagyis a napkeleti bölcsek látogatásának bemutatása, házról-házra járva.
• Sokan erre a napra tették a házszentelést, aminek a végén az ajtóra az évszám és három betű, a G, az M és a B került fel, vagyis a napkeleti bölcsek nevének kezdőbetűi.
• Ami pedig az időjárási jóslatokat illeti: régen úgy tartották, hogy ha vízkeresztkor hideg volt, havazott, akkor rövid télre lehetett számítani. Viszont ha sütött a nap, az hosszú telet jósolt.

sokszinuvidek.24.h