Bevett európai gyakorlatot alkalmaz a magyar kormány

Minden évben követik az infláció mértékét a jövedéki adók 2025-től, hogy az államháztartás ezen zsebébe áramló összeg ne apadjon el. Noha az új törvényben akad az idei pénzromlásnál is nagyobb emelés, az egyes összegek valójában nem nagy tételek, további inflációs hatást vélhetően nemigen váltanak ki.

Januártól az infláció mértékével növekedik a szeszes italok, a dohánytermékek és az üzemanyagok tételes jövedéki adója, valamint a gépjármű- és a regisztrációs adó is, egy nemrégiben elfogadott törvény értelmében.

A jogszabály egyúttal biztosítja azt is, hogy minden évben automatikusan emelkedjenek a tételek, e téren korrigálandó az államháztartás bevételi oldalán a pénzromlást.

Az inflációkövető adóemelés logikája az, hogy alkalmazásával a vonatkozó adóbevételek megőrzik reálértéküket – kommentálta lapunk kérésére a Századvég makrogazdasági üzletága. Mint írták, az inflációkövetés más európai országokban is alkalmazott gyakorlat.

Cél a költségvetés kiegyensúlyozása

Mivel a költségvetés kiadási oldalára is hat az infláció, ezért az inflációkövető adóemelés képes hozzájárulni a költségvetés kiegyensúlyozásához a bevételi oldalon. A jövedéki adók esetén szempont a fogyasztás mérséklése is, akár egészségügyi (alkohol, dohány), akár környezeti szempontból (üzemanyag). Az inflációkövető emelés biztosítja, hogy a jövedéki adók fogyasztásmérséklő hatása fennmaradjon – áll az elemzésben.

Alapszabály szerint a jövedéki adók mértéke az előző év július havi infláció mértékével emelkedik jövőre, és azt már tudjuk, hogy 2024 júliusában a fogyasztói árak 4,1 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához viszonyítva. Ez az adómérték vonatkozik az üzemanyagokra és a szeszes italokra.

A gyakorlatban egyes tételek jövedéki adójának emelése ennél magasabb lesz 2025-ben:
- a dohány jövedéki adója esetében 8 százalék,
- a vállalati fogyasztók felé a villamos energia esetében 11 százalék.

Várhatóan nem okoz problémát az inflációkövető adóemelés

A Századvég ismertette továbbá: a dohányáruk, a járműüzemanyagok és a szeszes italok összesített súlya a fogyasztásban 14,2 százalék. Ezeknél a termékeknél növekszik majd jövő évi inflációnál nagyobb mértékben a jövedéki adó, így ennek a becsült többletinflációs hatása 0,3 százalék lehet. Az üzemanyag jövedéki adójának emelése a vállalati költségeket is növeli, aminek van némi további addicionális inflációs hatása is. Azonban ezekkel a hatásokkal a kormánynak elvben kalkulálnia kellett a jövő évi infláció kiszámításakor, tehát ennek önmagában nem kellene extra inflatórikus hatásokat okoznia. 

Vagyis inflációs szempontból, ha a kormány megfelelően tervezett, akkor az inflációkövető adóemelés nem okozhat problémát.

Nehezebb ugyanakkor megítélni a Századvég szerint, hogy a fogyasztók mindezt miként élik majd meg: „Az üzemanyag jövedéki adójának emelése 5-6 forinttal növeli meg az árakat január elsejétől. Ennél pedig jóval jelentősebb növekedést láttunk akár csak 2024-ben. Ugyanakkor közgazdasági közhely, hogy az inflációban a várakozások szerepe jelentős, vagyis ha az inflációs várakozások valamilyen társadalompszichológiai okból fennmaradnak, akkor az gondot jelenthet.”

Százmilliárdos pluszt várnak a jövedéki adóktól jövőre

Összességében 7 százalékkal több jövedékiadó-bevételre számít a Költségvetési Tanács, amely ezt előzetes véleményében, a törvényjavaslat benyújtása előtt jelezte. Mindez 112,1 milliárd forint többletet jelent, így összesen 1702,9 milliárd forintot várnak az államkassza ezen zsebébe.

vg.hu