Miért érdemes komposztálni?

Háztartási hulladékaink több mint harmada egyszerűen komposztálható szerves anyagból áll, amelyet helyes kezeléssel újrahasznosíthatunk, ráadásul napi fél kilogrammal kevesebb szemetet termelnénk.

A környezetre és a növényekre ható pozitív tulajdonsága ellenére még mindig kevés háztartásban alkalmazzák a komposztálást, pedig fontos lenne, hogy szélesebb körben is elterjedjen a háztartási hulladékok újrahasznosítására használható módszer. Az otthoni komposztálás nemcsak azért tökéletes választás, mert így csökken a szemeteszsákokba halmozott kerti és háztartási hulladék mennyisége és a légszennyezés, de a kapott komposzt segít még termékenyebbé tenni a kertünket is.

Miből komposztálhatunk és mire jó?

A magyar lakosság évente átlagosan 500-600 kilogramm hulladékot termel, amelynek szakemberek szerint 30 százaléka költséghatékonyan, egyszerűen komposztálható szerves anyagból áll össze. A Körkörös Gazdaság szerint komposztálással éves szinten 180 kilogramm, azaz nagyjából napi fél kilogramm szemét nem a kukában végezné, sőt elégetésükre sem lenne szükség. A komposztálás tulajdonképpen egy újrahasznosítási folyamat, amely folyamán a háztartásokban felgyülemlő szerves növényi hulladékokból egy tápanyagban gazdag humuszos közeget hozunk létre. 

Hogyan készítsünk komposztálót?

Nem kell különösebben bonyolult építményben gondolkodnunk: a keret készülhet akár maradék deszkából és a szerkezet a jó szellőzése érdekében a föld szintje felett helyezkedjen el. A komposztálónak kell lennie oldalának és tetejének is. A tetőnek jól szellőzőnek kell lennie, hogy a nagy esőt ne engedje be, a hőt viszont ne engedje ki. A komposztáló alja nyitott legyen, hogy a rovarok, giliszták bemászhassanak a komposztba és ezzel javítsák annak minőségét – ajánlják a hazai virágosítási mozgalom, a Virágos Magyarország szakemberei.

A komposztálót ne helyezzük közvetlenül vízvételi forrás mellé, és árnyékos helyet keressünk neki. Hasznos, ha olyan helyet választunk, amely eső idején is könnyen elérhető számunkra.

Rendszeresen keverjük át

A szakemberek szerint a jó komposzt kulcsa a rétegezés, tehát variáljuk a könnyen és nehezen lebomló rétegeket.

„Egy könnyen bomló rétegre tegyél vékonyabb ágakat például, hogy megelőzd a befülledést. Nyáron kimondottan fontos, hogy a komposzt tetejére fedőréteget helyezz, ami a kiszáradástól védi a komposztot. Rendszeresen forgasd át vasvillával a komposztot, ez gyorsítja a folyamatot, és így körülbelül 4-5 hónap alatt meg is érhet a komposzt” – javasolják.

Milyen anyagok kerülhetnek a komposztba?

Szinte bármilyen zöldhulladékot: fűnyesedéket, aprított ágakat, faforgácsot, leveleket, zöldség- vagy gyümölcsmaradékokat, száradt növényeket, valamint tojáshéjat, kávézaccot, teafüvet nyugodtan tehetünk a komposztba. Óvatosan bánjunk a déli gyümölcsök héjával, ajánlott a betevésük előtt megmosni és feldarabolni őket, de a legszerencsésebb inkább kerülni 

• a citrusok héját és 
• a hagymát, 

mert mind a két növény illóolajokban gazdag, amit nem kedvelnek a gyűrűs élőlények.

Semmiképpen ne tegyünk a komposztálóba 

• fertőzött, beteg növényeket, 
• főtt ételmaradékokat,
• húsokat, 
• sütőolajat, illetve 
• állati ürüléket. 

Kertben és lakásban is hasznos lehet

A komposztálás előnyeit leginkább saját kert esetében tudjuk kihasználni: a komposzttal javíthatjuk ugyanis a talaj minőségét, illetve a növények számára fontos tápanyagot biztosíthatunk. Lakásban is alkalmazhatjuk az eljárást, ez esetben a komposztálóból lecsapolható folyadékot felhígíthatjuk vízzel, és a szobanövényeket a fennmaradásukat hatékonyan segítő öntözővízzel locsolhatjuk.

vg.hu

(Kép: Shutterstock)