Az akkumulátor-összeszerelő bővítést bejelentették, de a hiúz már le is gördült

Szinte teljesen megegyező időben történt két bejelentés nemrégiben Zalában. Az egyik így szól: Sormáson hozza létre következő magyarországi üzemét az Einhell. Míg a másik: Átadták a zalaegerszegi Rheinmetall üzem gyártósoráról elsőként legördülő KF41-es típusú Lynx gyalogsági harcijárművet. A gazdasági mutatók kapcsán lesz mit feltornászni a két cégnek, hiszen egy idei statisztika szerint a szomszédos vármegyék közül Zalában a legkisebb a munkavállalók bérigénye.

Kezdjük hazai pályán. Már az előtte való napokban hallani lehetett, hogy valami készülődik Sormáson, aztán a hivatalos sajtótájékoztatót mégsem Dél-Zalában, hanem a fővárosban tartották múlt kedden. A részletek a következők: az új csarnokban szerszámgépekhez használható akkumulátorokat és töltőket szerelnek majd össze az alkalmazottak. A megvalósuló 1,9 milliárd forint értékű beruházás 400 milliós állami támogatással valósul meg. Az Einhell két csarnokot bérel Sormáson, az egyikben a gyártási munkálatok valósulhatnak meg a Kínából idetelepített sorokon, míg a másikat raktározásra használják fel. A budapesti bejelentésen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter elmondta, a cég beszállítói láncának egy jelentős részét a kínai partnerek adják, akiket a kormány szintén megpróbál majd hazánkba csábítani, hiszen mint fogalmazott, a magyar gazdaság egyik fő erejét éppen a német-kínai vállalati együttműködés adja. Cseresnyés Péter is ott volt és posztjában már az októberben felálló testületnek is üzent, miszerint: „Mint ahogy eddig, úgy ezután is mindent meg fogok tenni annak érdekében, hogy Nagykanizsa és a térség fejlődhessen mind a munkahelyek számának, mind az itt élők egzisztenciájának tekintetében.” Beszédes adat, hogy ehhez a poszthoz egyetlen komment érkezett a közösségi oldalon, az is így szól: „A beígért vagongyárral mi a helyzet?” A sormási fejlesztés kapcsán telefonon beszéltünk Neubauer Tiborral, a falu polgármesterével. Ő úgy tudja, a beruházás akár 80 fő részére is biztosíthat munkalehetőséget. A településvezető hozzátette, a munka már 2024-ben elkezdődhet.

S mindeközben a megyeszékhelyen Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter vette át az első zalai hiúz kulcsát. Csak ismétlésként: a gyárat tavaly nyáron adták át és a német hadiipari óriás, valamint a magyar állam közös, összesen 100 milliárd forintos beruházásában épült meg.  Az akkori beszámolók szerint a zalaegerszegi üzem 500 embernek ad munkát, s a Lynx harcjárművek gyártása mellett várhatóan kutatásfejlesztési tevékenység is megvalósul majd a területen. Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter az első hiúz kapcsán elmondta: a lánctalpas jelenleg a világ legmodernebb ilyen típusú eszköze. Mint kiderült, különlegessége abból is adódik, hogy számos célnak megfelelően átalakítható. Lehet belőle mentő, felderítő vagy éppen rádiós harcjármű. Az ünnepségen Vigh László, Észak-Zala országgyűlési képviselje egy korábbi beruházás, az autóipari tesztpálya sikerének tulajdonította, hogy a Rheinmetall is látott fantáziát Zalaegerszegben. Majd a határvédelem fontosságát sem hagyta ki, így fogalmazott: – Most már olyan járművek jöhetnek ki a gyárból, amelyeket be lehet vetni, lehet hasznosítani. Egyrészt eladásra, illetve szeretnénk a határainkat megvédeni, hiszen 170 kilométeren védekezünk és 2400 kilométer a magyar határ, szeretnénk, ha biztonságban élnének a magyar emberek, ezt szolgálja ez a honvédelmi fejlesztés –

A két hírtől függetlenül kértünk statisztikai elemzést a Profession.hu-tól a zalai munkavállalók kapcsán. A számok Zalaegerszeg egyértelmű fejlődése ellenére sem túl rózsásak. Az álláskereső portál adatai szerint idén a vármegyénkben élők havi nettó bérigénye 300 155 forint, ami minden szomszédos megye átlagánál alacsonyabb. Vas vármegyében 307 717, Veszprémben 349 063 forint a bérigény és ugyan csak minimálisan, de még Somogyban is többet kérnek a munkára jelentkezők, ott ez az összeg 301 199 forint. De az is beszédes mutató megyénk gazdasági helyzete kapcsán, hogy a cégek hirdetéseire majd 76 százalékban helyi munkakeresők jelentkeznek. Más megyéből úgy tűnik szinte senkit nem érdekelnek a zalai lehetőségek, hiszen a szomszédos területeken élők közül Somogy vármegyéből mintegy 6 százalék vállal Zalában munkát. Ez az adat a Vas megye kapcsán 4,77 százalék míg Budapestnél 4,56 százalék. Ergo majdnem ugyanannyian jönnek Zalába Pestről, mint Vas vármegyéből. Bár a pontosabb megfogalmazás talán az lenne, hogy majdnem ugyanolyan kevesen jönnek Zalába Pestről, mint Vas vármegyéből. Sokat elárul Kanizsa helyzetéről s a néplélekről az a több mint 70 komment, ami a témával foglalkozó, eredeti hírünk alá érkezett. A legtöbb megjegyzés ezt a mondatot foglalta magába: „Nem a bérigény alacsony, hanem nincs munkahely és ahol van, ott nem fizetnek többet. Azt is elvállalták, mert nincs más lehetőség!” De sokan írták azt is, hogy Kanizsán még mindig gyakori a 200 nettós fizetés és sok esetben esély sincs ezt feljebb tornázni: „Nem az igény kicsi, hanem le vannak szorítva a bérek. Ahhoz, hogy megkapj egy állást, hiába mondanál magasabb bért, esélyed sem lenne ezen a környéken…” Végül egy rövid, de annál szomorúbb meglátás: „Lassan rosszabb lesz, mint Szabolcsban!” A KSH 2023-as adatai szerint egyébként nettóban nagyjából 35 ezer forinttal még jobb a zalai mutató, mint a szabolcsi. 

Mikó-Baráth György

(Képek: Kanizsa TV)

(Megjelent a Kanizsa Újság 2024. július 31-ei számában)