Számos hiedelem él még ma is azzal kapcsolatban, hogyan tudjuk elűzni az ártó fellegeket

Mit tegyünk, ha gyülekeznek a sötét fellegek? Elődeink számos praktikával igyekeztek távol tartani a károkat okozó zivatarokat és a jégesőt. Jégágyú évtizedekkel ezelőtt még nem volt, de meg lehetett húzni a falu templomának harangját, - ami a babona szerint eloszlatta a jégesőt hozó felhőket.

A Thúry György Múzeum néprajzkutatója lelkesen gyűjti a régi időkből származó – és szerencsére máig fennmaradt hiedelmeket a népi szokásokkal kapcsolatosan. A különböző jeles alkalmakkor félretett szentelményeket – mint például a szentelt barka ágat, a húsvéti sonka csontját, vagy az úrnapi sátorból levágott ágat elődeink az eresz alatt tartották. A hiedelem szerint ezek a tárgyak megóvták őket a villámlástól, tűzvésztől és egyéb ártalmaktól. Mint azt Gyanó Szilvia főmuzeológustól megtudtuk, a bizonyos „mennydörgős ménkűnek” is van eredete és bizonyítéka.

- A ménkű tulajdonképpen az a kő, ami akkor keletkezik, amikor lesújt a villám, ott lehet megtalálni. A régi emberek ugye látták, hova sújtott le, és ott a környéken találtak lyukas, csiszolt köveket, és úgy gondolták, ezek a mennykövek, vagy „ménkűvek”. Tulajdonképpen ezek valószínűleg neolit kori kőeszközök voltak, de ezeket eltették, és lehetett gyógyítani vele, és villámot hárítani. Még azt is megkülönböztették, melyik volt a mennydörgős ménkű vagy a tüzes ménkű. Ahány féle forma volt, annyi neve volt – mondta el Gyanó Szilvia.

A múzeum tulajdonában vannak még ma is bizonyos szentelmények, egy-egy barka, vagy úrnapi ág. Ha a falu határában meglátták a sötét fellegeket, egy-egy darabot letörtek belőlük, és a gyertyaszentelőkor megáldott gyertya lángjánál égették el – így a portát megóvták az ártó viharoktól. A múzeum munkatársa nem véletlenül mutatott meg stábunknak egy fejszét is, a témával kapcsolatban.

- Fejszével, vagy baltával oda szoktak belecsapni egy nagyot, ahol keresztezték egymást a gerendák. Mert úgy gondolták, ahová belecsaptak egy nagyot, oda nem fog többet belevágni semmi, a villám sem – árulta el Gyanó Szilvia. 

Az elmondottakon kívül még számos népi praktika forog közszájon az ártó viharok ellen, jóval többről beszél majd a múzeum néprajzkutatója egy későbbi magazinműsorunkban.

V.A.

(Képel: Kanizsa TV)