Június 9. – a nemzetiségi önkormányzatok választása is

Magyarország Alaptörvénye kimondja, hogy a Magyarországon élő nemzetiségek államalkotó tényezők, minden, valamely nemzetiséghez tartozó magyar állampolgárnak joga van önazonossága szabad vállalásához és megőrzéséhez.

A Magyarországon élő nemzetiségeknek joguk van az anyanyelvhasználathoz, a saját nyelven való egyéni és közösségi névhasználathoz, saját kultúrájuk ápolásához és az anyanyelvű oktatáshoz – idáig a törvény, nézzük a szűkebb pátriárkánkat. Hazánkban 13 elismert népcsoport van, a nemzetiségekhez tartozók Zalában, ezen belül Nagykanizsa körzetében három önkormányzatot képviselnek. A roma, a horvát, és a német nemzetiségekről beszélhetünk. A számok viszont csupán számok. Aki kíváncsi arra, egy adott településen hányan vannak, akik egy adott nemzetiséghez tartoznak – megnézhetik az interneten. Lapunk hasábjain inkább arra helyezzük a hangsúlyt, miért is fontos, hogy az adott nemzetiséghez tartozók az urnához járuljanak, és leadják szavazatukat. - Nagykanizsán elég nagy számú roma közösség él, ezért fontos a nemzetiségi választás is. Mert az együtt élő népek, nemzetek meghatározhatják azt, hogyan lehet sikeres egy település, és mennyit tudnak hozzátenni azok, akik adott esetben nemzetiségi önkormányzatban megpróbálnak átvenni olyan feladatot az önkormányzattól, melyet egyébként ők nehezen tudnának ellátni. Ezért, hogy intézményesítve legyen a nemzetiségi ügy – jelen esetben a roma ügy – fontosnak tartjuk. Létezik, és van. Aki névjegyzékben van, éljen a lehetőséggel. A saját szavazókörükben megkapják ezt a lapot is, zöld borítékban. Három szavazólap lesz benne, egy területi, egy helyi és egy országos szavazólap. A területit nagyon fontosnak tartom, hiszen együtt élünk, együtt lélegzünk, egymáson segítünk – fogalmazott Teleki László, a Nagykanizsai Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnöke.

Egy másik nemzetiség a német, amely szórványosan ugyan, de több kistelepülésen él és lélegzik. Hagyományaikat ápolják, az identitásukat őrzik. – Június 9-e nem csak az önkormányzati és az európai parlamenti választásokról szól. Ennek tétje van a nemzetiségi választások során is. Most tulajdonképpen jubileumi évről beszélünk. 1994-ben volt először lehetősége az akkor még kisebbségnek nevezett, ma már nemzetiségi választóknak a választójogukat gyakorolni. Tehát 30 évet tudhatunk magunk mögött. Ez a három évtized egyértelműen megmutatta, hogy létjogosultságunk van, minden generáció számára. Zala vármegyében nemzetiségi iskoláink vannak, egyesületeink. És ahhoz, hogy megőrizzük tudásunkat, ismeretünket, feltétlenül kell, hogy jöjjenek el szavazni, gyakorolják a jogukat – hangsúlyozta Unger Ilona, a Zala Vármegyei Német Önkormányzat elnöke.

Hasonlóan vélekedett a Zala Vármegyei Horvát Nemzetiségi Önkormányzat elnöke, Vargovics Józsefné. – Mi nemzetiségek kaptunk egy lehetőséget, mondhatni jogot, hogy szavazzunk. Szavazzunk mivoltunkról. Mert amelyik népcsoporthoz tartozunk, arra büszkék kell, hogy legyünk. Fiataljainknak is példát kell mutatnunk. Ha már megkaptuk a szavazás jogát, ezzel párosul kötelességünk is. Maximálisan, mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a kitűzött célokat elérhessük. Illetve fiataljainknak is példát adjunk azzal, hogy élni kell ezzel a lehetőséggel.

Végül pedig nézzük a hivatalos adatokat. A nemzetiségi választásokra országosan összesen 13 nemzetiség jogosult, köztük a bolgárok, a horvátok, a németek, a romák, a románok, lengyelek, görögök és az ukránok. Nagykanizsán a korábban említett három nemzetiségre voksolhatnak a választásra jogosultak. A szavazóköri névjegyzék előállítása alapján az adatok szerint roma nemzetiségnél 1222 fő, a horvát nemzetiségnél 183, valamint 42 német nemzetiségű voksolhat a június 9-i szavazáskor Nagykanizsán.

VINCZE Adél