Tömegek fordítanak hátat a magyar boltoknak, rengeteget spórolnak a bevásárláson

Nagyon megüthette a határmenti megyék boltjainak forgalmát a bevásárlóturizmus. A KSH friss adatai szerint 2023-ban a nyugati országrészben jóval az országos átlag felett csökkent a kiskereskedelmi forgalom. Mint kiderült, ma már több száz kilométert is képesek autózni a magyarok, hogy Szlovákiában vásároljanak be, mert még így is megéri.

Brutálisan bezuhant a boltok forgalma a nyuigati országrészben a KSH adatai szerint: az már korábban kiderült, hogy 2023-ban összességében országosan a naptárhatástól megtisztítva 7,9%-kal kisebb volt a kiskereskedelmi forgalom, mint egy évvel korábban, de most a Fókuszban a vármegyék című kiadványhoz csatoltan megérkeztek a megyei adatok is a tavalyi évről.

Ennek összefoglalójában a statisztikai hivatal azt írta: 2023-ban egy lakosra 1 millió 753 ezer forint bolti forgalom jutott 2023-ban. A legnagyobb, az országos átlagot 22 százalékkal meghaladó lakosságarányos forgalom Budapesten alakult ki, amelyet Győr-Moson-Sopron és Zala megye követett (az országos átlagnál 10, illetve 9,4 százalékkal magasabb értékkel).

Az egy főre jutó forgalom a megyék többségében – a 19-ből 13-ban – kevesebb volt az országosnál, különösen Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Nógrád megyében, ahol 20–26 százalékkal elmaradt az átlagostól.

A megyei bontású forgalmi adatokból kiderült, hogy leginkább Győr-Moson-Sopron megyében zuhant be a bolti forgalom: míg az országos átlag -7,9 százalék volt, itt 13,1 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi üzletek forgalma.

A dobogó harmadik helyén is egy nyugati megye, Zala áll 10,1 százalékos csökkenéssel, a kettő közé Csongrád-Csanád ékelődött be -10,3 százalékkal. Összességében 11 megyében volt országos átlag feletti a forgalomcsökkenés a tavalyi évben, Hajdú-Biharban pedig az országos átlagon alakult a visszaesés. A lista másik végén Komárom-Esztergom megye áll, ahol 6,5 százalékos volt a forgalom visszaesése, de Veszprémben, Szabolcsban, Fejérben és Budapesten is 7 százalék alatti csökkenést mértek.

Rengeteget költünk külföldön

A forgalomcsökkenéshez minden bizonnyal köze van a bevásárlóturizmusnak is, azaz az emberek nem Magyarországon, hanem valamelyik szomszédos ország boltjaiban vásárolnak. Ezt támasztják alá a KSH turisztikai statisztikái is, amelyek szerint 2023. utolsó negyedévében 1 305 000 utazást tettek külföldre a magyarok "termékek és szolgáltatások vásárlása" címszóval, 2022. azonos időszakában ez a szám még éppencsak 1 millió volt, azaz kb. harmadával emelkedtek az ilyen utazások.

Eközben ugyanebben az időszakban a külföldön termékekre és szolgáltatásokra költött összeg duplázódott a 2022. végén mértekhez képest. A tavalyi utolsó negyedévben ez 78 milliárd forint volt, mialatt egy évvel korábban csak 36 milliárd. Még durvább a különbség a "szórakozás, szabadidő és egészségmegőrzés" esetén, itt a tavalyelőtti év végi 99-ről 156 milliárd forintra ugrott a külföldön elköltött pénz mennyisége.

A bevásárlóturizmus hatását igazolja, hogy mint kiderült: már több száz kilométert is képesek autózni a magyarok, hogy Szlovákiában vásároljanak be. A vevők szerint ugyanis számos termék olcsóbb ott, mint Magyarországon, például a sör, a tészta, a chips, de egy Szlovákiában élő magyar azt is elmondta, legalább 10 százalékos különbség van szinte minden termék, a szolgáltatások áraiban.

A Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének elnöke szerint az árkülönbség fő oka, hogy Magyarországon terheli az élelmiszereket a legmagasabb adó. A 27 százalékos áfa mellett ott van példéul a népegészségügyi adó, vagy a kiskereskedelmi különadó. Emiatt kisebb a cégek nyeresége, emiatt elmaradtak a fejlesztések - mondta Éder Tamás. Hozzátette, ahhoz, hogy a helyzet változzon, érezhető adócsökkentésre lenne szükség.

Forrás és kép: penzcentrum.hu