Elöregedtek vagy nem tolerálják a klímaváltozást

A téli hónapokban zajlik a városban a fás szárú növények fiatalító, egészségügyi metszése, állagmegóvása. Évente több fát ki is kell vágni. A munkálatok szükségességét sokszor megkérdőjelezi a lakosság, pedig pontos állapotfelmérés áll a tevékenység mögött.

A télen aktuális munkák elvégzését minden esztendőben felmérés előzi meg, amelyet a szakemberek már az év folyamán elvégeznek. A Via Kanizsa Zrt. a saját adatai alapján, valamint a lakossági igények elbírálása után készíti el a listát, mely alapján a szerződött partner, a Netta-Pannonia Kft. elvégzi a rábízott feladatot. Mint, ahogy a város főkertésze fogalmazott: Nagykanizsa közterületen lévő fáinak állapota aktuális téma. - Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a város közterületein nagyon sok a fa – több tízezer példány él. A nagy számokból adódóan egy részük kitűnő kondícióban van, viszont sok olyan fás szárú növényünk van, amely életkoránál fogva megérett a kivágásra. Viszont számos példány van, amely a klímaváltozás okozta káros hatások miatt küszködik - mondta el elöljáróban Konrád-Németh Cecília, a Via Kanizsa Zrt. főkertésze.

A klímaváltozás miatti elváltozásokat, károsodásokat legtöbb esetben csak a szakemberek veszik észre. A laikus szem annyit lát, sokkal szebb, üdébb is lehetne egy-egy növény. Általában úgymond koravén állapotot mutatnak ezek a fák. Ez a bizonyos állapot pedig maga után vonja az adott növény szép lassú leépülését, ebből fakadóan pedig fogékonyabb lesz a különböző betegségek iránt. Legyen szó kórokozókról vagy kártevők megjelenéséről. Vannak olyan fafajok, amelyek különösen érzékenyek az említett klímaváltozásra és annak hatásaira.  - A lombos fák közül, amelyek a legnagyobb veszélyben vannak, a hegyi juharok. Nagyon sok hegyi juhart telepítettek a ’60-as, ’70-es években Nagykanizsa közterületeire. Ezek a fák mostanra teljesen leépültek, száradásos, kondícióromlásos tüneteket mutatnak. A másik, a korai juhar szintén ebbe a kategóriába tartozik. Az ezüst juhar másik problémával küzd, nagyon fogékony a fagyöngyfertőzésre. Sok van belőlük a városban.  Említeném még a nyíreket. Szintén nagyon kedvelt díszfák voltak a nyírek, rengeteget telepítettek belőlük akkoriban, de most a legtöbb csúcsszáradt, elöregedett, koravén. A kocsányos tölgy, amelynek díszfaváltozata van a városban, a csipkéspoloska- fertőzésre hajlamos, fertőzöttek is. A felsoroltakból látszik, hogy a növények állapota egy nagyon összetett kérdés – hangsúlyozta Konrád-Németh Cecília.

A korán öregedő fajok kapcsán a főkertész említette a szomorúfűzt, melyek pótlását folyamatosan végzik – ám ez utóbbi egy tesztüzemnek számít. Ugyanis a Via szakemberei sem tudják még, hogy a fűzek hogyan reagálnak majd a megváltozott klímára. Problémás lehet még a városban több helyszínen egy-egy vadgesztenye fasor. - Azok a növények, amelyek parkok mélyén vannak, általános növényvédelmi problémákkal rendelkeznek. Viszont a fasorok, a forgalmas utak mentén egykor ültetett fák a káros anyag kibocsájtás és forró aszfalt által okozott mikroklíma miatt is szenvednek - mutatott rá Konrád-Németh Cecília.

A cég a pótlások kapcsán folyamatosan előtérbe helyezi a megváltozott klímának ellenálló növények telepítését, ezek ütemezése viszont már az anyagiakon is múlik. A helyi védettség alatt álló parkok, terek vagy fasorok drasztikusabb mértékű felújításához főépítészi hozzájárulás és közgyűlési döntés is kell.

VINCZE Adél

fotó: BALOGH Martin