Tanács: A bírósági levél – nem megoldás, ha nem vesszük át

A bírósági eljárások során sokféle hivatalos irat keletkezik, amelyet a bíróság általában postán keresztül küld meg az érintetteknek. Több esetben előfordul, hogy a címzett valamilyen oknál fogva nem veszi át a neki szóló levelet, ami után egyesek bírsággal, rendőrségi elővezetéssel, pár napos börtönbüntetéssel szembesülnek, vagy csak nem lesz módjuk érdemben intézkedni az ügyükben. Hogy elkerüljük az ilyen helyzeteket, érdemes tudni a főbb szabályokat a kézbesítés témakörében.

A leveleket elsődlegesen a posta viszi

A bírósági iratokat - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - elsősorban postai szolgáltató útján, a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó jogszabályok szerint kell a címzett részére kézbesíteni. A címzett a neki szóló iratot – személyazonosságának igazolása mellett – a bírósági irodában is átveheti.  Büntető ügyekben olyan elektronikus levelezési címre vagy más elektronikus elérhetőségre is lehet kézbesíteni, amelyet az eljárás során bejelentettek, vagy a hatóságnak hivatalos tudomása van a címről. E-kézbesítés esetén a félnek nyilatkoznia kell a kézbesítés megtörténtéről.

Ki veheti át a hivatalos iratot?

Az iratot a címzetten kívül az általa meghatalmazott (pl. kézbesítési megbízott), illetve a címzett törvényes képviselője (pl. kiskorú esetén a szülő) vagy helyettes átvevő (pl. 14. életévet betöltött hozzátartozó) is átveheti. A kézbesítéskor a küldemény átvételének igazolásaként a kézbesítési okiraton, tértivevényen, vagy az aláírást rögzítő egyéb technikai eszközön kell rögzíteni az átvevő – jogszabályban előírt – adatait és az átvétel dátumát.

A kézbesítés sikertelensége, kézbesítési fikció

Ha a kézbesítés a címzettnek felróható okból vagy mulasztása miatt nem lehetséges az ún. „kézbesítési fikció” fogalma kerül előtérbe, melynek lényege, hogy egy meg nem történt eseményt kell megtörténtnek nyilvánítani; vagyis a sikertelen kézbesítés is szabályszerű kézbesítésnek minősül, hatályosnak számít. A kézbesítési fikció két formában létezik:

A címzett megtagadja a levél átvételét. Ez esetben azonnal (még aznap) beáll a kézbesítési fikció. Tehát a hivatalos irat szabályszerűen kézbesítettnek és kvázi átvettnek tekintendő, s e szerint zajlik tovább az eljárás, ez nem gátja az ügy további intézésének.

A címzett nem található otthon. Ebben az esetben a kézbesítő postai értesítőt hagy a postaládában, amelyben jelzi, hogy 5 munkanapon belül átvehető a levél a megadott postán.  Ha a címzett ennek ellenére sem keresi a levelet, a posta újra megkísérli a kézbesítést. Amennyiben a címzett az újabb 5 munkanapban sem megy a levélért, a posta „nem kereste” jelzéssel visszaküldi a feladónak. Ezen az 5. munkanapon a levelet a bíróság kézbesítettnek tekinti, és nincs akadálya az eljárás folytatásának.  

Keresetlevél, vádirat, ügydöntő vagy befejező határozat esetén a kézbesítési fikció beálltáról 8 munkanapon belül – vagy ha a bíróság csak később szerez róla tudomást onnantól 3 munkanapon

belül – egyszerű levélben értesíti az érintettet.

Mit tehet, ha nem ért egyet?

Természetesen előfordul, hogy a címzettnek a rendelkezésére álló idő alatt önhibáján kívül nem volt módja az iratot átvenni pl. hosszabb kórházi vagy külföldi tartózkodás miatt.  Ez esetben lehetőség van a kézbesítési fikcióval, illetve a fikció alkalmazása nélkül történő kézbesítéssel szemben kifogást benyújtani. Ennek határideje a tudomásszerzéstől számított 15 nap, de legfeljebb 3 hónap, azt követően már nem lehet kifogással élni.

Elektronikus út

Meghatározott keretek és feltételek mellett elektronikus kapcsolattartásra is van lehetőség. Az ilyen módon érkező irat esetében sem megoldás, ha az ügyfél nem vesz tudomást a kézbesítés tényéről, nem tölti le a dokumentumot. Ezért – a jóhiszeműség elve sérelme miatt – akár bírság is kiszabható az ügyféllel szemben.

Kézbesítés hirdetmény útján

A kézbesítést hirdetmény útján kell teljesíteni, ha a fél tartózkodási helye ismeretlen és a fél számára a bírósági irat elektronikus úton sem kézbesíthető, a fél tartózkodási helye olyan államban van, amely a kézbesítéshez jogsegélyt nem nyújt, kézbesítés egyéb elháríthatatlan akadályba ütközik, vagy törvény így rendelkezik. A hirdetményt 15 napra közzé kell tenni a bíróságok központi internetes honlapján, valamint 15 napra ki kell függeszteni a bíróság hirdetőtáblájára és a fél utolsó ismert belföldi lakóhelyén a polgármesteri vagy közös önkormányzati hivatal hirdetőtáblájára. Ha a bíróság másként nem rendelkezik a hivatalos iratot a hirdetménynek a honlapon történt közzétételétől számított 15. napon kell kézbesítettnek tekinteni.

Milyen hátrányai lehetnek, ha nem veszi át valaki a levelet?

Egy hivatalos levél át nem vétele sokféle jogkövetkezménnyel, illetve hátránnyal járhat, csak néhány példa, amit érdemes tudni:

A tanúskodás állampolgári kötelezettség. A bíróság általában levélben idézi a tanúként meghallgatni kívánt személyt, aki köteles a bíróság előtt megjelenni, hacsak a megjelenésének nincs valamilyen elháríthatatlan alapos oka. A bíróság kötelezheti a meg nem jelent tanút az okozott kár megtérítésére, illetve 500.000 Ft-ig terjedő rendbírsággal is sújtható. Büntető ügyben a tanú rendőrségi elővezetése is elrendelhető, ennek költségét a tanúra terhelik.

Egy közlekedési szabálysértés miatt jogerősen kirótt bírság, amelyet a szabálysértő nem fizetett be, mert nem volt hajlandó átvenni az értesítést, akár elzárássá is változhat. A tartozást persze lehet rendezni a börtön kapujában is; sőt, ha valaki megkezdi az elzárást, közben is kifizetheti a maradék összeget. A fellebbezés jogától fosztja meg magát az, aki nem veszi át azt a bírósági határozatot tartalmazó levelet, ami ellen fellebbezéssel élhetne.

Természetesen nem mentesít a fizetés alól, ha nem veszi át a bíróság marasztaló határozatát, amelyben mondjuk kártérítésre kötelezi az ügyfelet. Ez a határozat jogerőre emelkedését, fizetés hiányában végrehajtási eljárás megindítását eredményezheti. A hivatalos levél átvételének megtagadása vagy elmulasztása végül jóval magasabb költségekkel járhat – tájékoztatta lapunkat dr. Bartalné dr. Mentes Judit bíró, a Zalaegerszegi Törvényszék sajtószóvivője.

(Borítókép: Bruzák Noémi/MTI)

***

Jelen tájékoztatás nem teljes körű, a kézbesítésre vonatkozó szabályokat a   2016. évi CXXX. törvény a polgári perrendtartásról , a 2017. évi XC. törvény a büntetőeljárásól és az ún. E- ügyintézési tv. (2015. évi CCXXII.) szabályozza.  További részletekért, illetve az egyedi ügyekben, kérdésekben forduljon a Zalaegerszegi Törvényszék Ügyfélszolgálati Irodájához.

Az Ügyfélszolgálati Iroda elérhetősége

Cím: 8900 Zalaegerszeg, Várkör 2.

Telefon: 06 92 / 501-002

E-mail: UgyfelcentrumZala@birosag.hu