Hulladékok optikai válogatására alkalmas kísérleti berendezéssel gazdagodott a Pannon Egyetem
A Pannon Egyetem és konzorciumi partnerei 4,775 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatást nyertek a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivataltól, amelynek keretén belül a következő három évben létrehozzák a „Körforgásos gazdasági alapokon nyugvó fenntarthatóság” kompetencia központot Veszprémben és Nagykanizsán.
Ennek keretében a Hulladékgazdálkodási főirány részeként a Pannon Egyetem J csarnokában beüzemeltek egy Steinert gyártmányú, hulladékok optikai válogatására alkalmas közeli infravörös tartományban működő kísérleti berendezést egy rostarendszerrel kiegészítve. Az eljárásban a kibocsátott, majd visszaverődött fény elemzése során történik meg, főként a műanyag hulladékok anyagi tulajdonság szerinti válogatása. Az eszköz sajtónyilvános bemutatóját a helyszínen, csütörtökön délután tartották meg. A főirányt és a kapcsolódó kutatásokat Dr. Kurdi Róbert egyetemi docens vezeti.
„Kutatásainkban a berendezést főként a települési hulladékban jelenlévő hasznosítható műanyag frakciók, valamint a nemkívánt anyagok kiválasztására fogjuk alkalmazni. A berendezés alkalmas továbbá az egyes frakciók szín szerinti válogatására is ezáltal is megkönnyítve azok hasznosítását. A megvásárolt berendezés spektrumkönyvtára bővíthető, változtatható ezáltal a hulladékok összetételváltozását nyomon követve egyedi válogatási megoldásokat tudunk fejleszteni a magyar hulladékgazdálkodási szereplők számára” – mondta el Dr. Kurdi Róbert.
Ovádi Péter, országgyűlési képviselő beszédében megköszönte a Pannon Egyetem munkáját, amellyel olyan tudásbázist nyújt a térségben, amire gazdasági és szakmai döntéseket is lehet alapozni. Elmondta, a térség növekedésében a Pannon Egyetem jelentősége tisztán látszik.
Dr. Birkner Zoltán, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke az eseményen elmondta, világszerte megfigyelhető, hogy a legsikeresebb innovációs ökoszisztémákban kulcsszerepet játszik a felsőoktatás. „A modern egyetemek már nem csak hagyományos értelemben vett tudástermelő központok, hanem a piaci igényeket befogadó és kiszolgáló integrált szervezetek, amelyek iparági szereplőkkel együttműködve keresnek megoldásokat a legnagyobb társadalmi-gazdasági kihívásokra - ezt a kultúraváltást az NKFIH minden eszközzel támogatja Magyarországon. A Pannon Egyetem egyike az élenjáróknak ezen a téren is: a meglévő kompetenciák piaci hasznosítása, a kutatók motiváltsága, a bővülő vállalati kapcsolatok mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a körforgásos gazdaság kiemelkedő műhelyeként aktívan alakítsa a bolygónk jövőjét meghatározó ágazat hazai felemelkedését” – tette hozzá Dr. Birkner Zoltán.
„A 21. században a fenntarthatóság legkritikusabb eleme az értékes anyagok hulladékból történő kinyerése és újrahasznosítása lesz. A keletkező hulladékok mennyiségére való tekintettel a válogatási folyamat automatizálása elengedhetetlen fontosságú a megfelelő hatékonyság eléréséhez. Aki Magyarországon valaha találkozott települési szilárd hulladékkal, az tisztában lehet azzal, hogy egy működőképes „okos” berendezés fejlesztése valódi, a legkorszerűbb tudományos módszerekkel támogatott innovációt igényel” – hangsúlyozta Dr. Gelencsér András, a Pannon Egyetem rektora.
„Az egyik legfontosabb érv a felsőoktatási rendszer modernizációja és az egyetemek modellváltása mellett éppen az volt, hogy olyan rugalmas szervezeti formát találjunk ki, amely többek között a felsőoktatási működési igényeknek leginkább megfelel. Amióta modellt váltott az egyetem, az új tanévben már folyamatosan készíti azokat a stratégiákat, amely lehetővé teszi, hogy a Pannon Egyetem megállja a helyét ebben a nemzetközi felsőoktatási versenyben, sőt, az élvonalban maradjon. Számomra ez a most bemutatott rendszer is ennek a biztató jele, hiszen a fenntarthatóság, a kutatási célok ösztönzése és fenntartása a fő profiljához tartozik az egyetemnek” – emelte ki Dr. Navracsics Tibor, a Pannon Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke.
Forrás: uni-pannon.hu
(Borítókép: Szabó László/Pannon Egyetem)