Háromnaponta keletkezik lakástűz Zalában

A Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság összesítése alapján a mai napig összesen 86 esetben riasztották a zalai tűzoltókat konkrét lakástüzekhez 2021-ben.

Ez egyben azt is jelenti, hogy átlagosan háromnaponta keletkezik tűz egy ingatlanban Zalában. Általános jelenség, hogy a lakástüzek 99%-a emberi tevékenységre vezethető vissza, és ugyancsak 99%-a reggel 6 és 23 óra között történik, azaz akkor, amikor a legaktívabbak vagyunk. A fűtési szezonban ráadásul megemelkedik az ilyen jellegű esetek száma. Kis odafigyeléssel elkerülhetjük a bajt!

Füstmérgezés

A füstmérgezéses balesetek közvetlen kiváltó oka az a körülmény, hogy az égés során keletkező füstgáz egy része - vagy akár egész mennyisége - nem távozik el közvetlenül a kéményen, hanem a lakás légterébe kerül. A füstgáz tartós megjelenése a lakás légterében önmagában életveszélyt jelent, hiszen ezzel majdnem bizonyosan együtt jár a mérgező szén-monoxid megjelenése, majd koncentrációjának fokozódása! A konkrét traumát a szén-monoxid tartós belégzése (ritkábban az oxigén hiánya) okozza. Elég egy négyzetméteres, sőt akár néhány négyzetcentiméteres tűz is ahhoz, hogy annyi mérgező füst keletkezzen, ami tragédiához is vezethet! Napjainkban egyre több műanyaggal vesszük körbe magunkat, ezek égésekor mérgező gázok, gőzök keletkeznek! 

Füstérzékelő

A lakástüzek elkerülésének egyik legegyszerűbb módja egy füstérzékelő készülék beszerezésével indul. Az életmentő érzékelő idejekorán, hangos akusztikus jellel figyelmezteti az adott ingatlanban élőket a veszélyre, akkor, amikor még biztonságban el lehet hagyni a lakást, és a 112-es segélyhívó tárcsázásával értesíteni a tűzoltókat.  

Mivel hidegebbre fordult az időjárás, ezért egyre többet fogunk otthonainkban tartózkodni. Éppen ezért veszélyeket rejt magában például az otthoni dohányzás, az elektromos berendezések miatt túlterhelt hálózat és a főzés is! Ügyeljünk továbbá a tüzelő, fűtő berendezés helyes begyújtására és a tűz körültekintő táplálására! Ne halmozzunk fel éghető anyagot az ilyen készülékek mellett és soha ne takarjuk le őket! Fontos tovább, hogy a gyermekek elől zárjuk el, vagy helyezzük megfelelő magasságba azokat az eszközöket (gyufa, öngyújtó), amik tűzgyújtásra alkalmasak! 

Tűzoltókészülék

Nem kötelező, de javasolt minden háztartásban egy tűzoltó készüléket elhelyezni. Tűz esetén ezt csak akkor próbáljuk meg mi magunk eloltani, ha az a saját testi épségünk kockáztatása nélkül lehetséges. Ha nem, azonnal meneküljünk és kérjünk segítséget.  Javasoljuk tehát egy tűzoltó készülék, egy 2 kg-os ABC porral oltó, vagy 2 literes habbal oltó beszerzését, idősebbeknek és gyerekeknek pedig tűzoltó spray beszerzését, hiszen ezek könnyű eszközök, és használatuk egyszerű.

Szén-monoxid-érzékelő

A fűtési időszakban megnő a szén-monoxid-mérgezéses esetek száma. Tévhit, hogy csak a régi gázkazánoknál jelentkezhet ez a probléma, hiszen minden nyílt égésterű fűtőeszköz és vízmelegítő forrása lehet a mérgező gáznak, amennyiben nem biztosított a levegő-utánpótlás. A kandalló, a cserépkályha, illetve a vegyes tüzelésű kazán, a konvektor és a fali vízmelegítő is lehet nyílt égésterű és akkor ezek a szoba levegőjét használják működés közben. Ha nincs elég friss levegő ezek környezetében, szén-monoxid fog keletkezni, ami magas koncentrációban akár egy percen belül is halált okozhat. Idén már 14 ember halt meg emiatt. Évente egyszer érdemes szakemberrel megnézetni a fűtést és a vízmelegítőket. Ezek hőtermelő, lánggal égő berendezések, a meghibásodásuk lakástűzhöz vagy szén-monoxid-mérgezéshez vezethet.

Érdemes minden nyílt égésterű fűtő- és vízmelegítő eszköz mellé szén-monoxid-érzékelőt helyezni. A megbízható érzékelők listája megtalálható a katasztrófavédelem honlapján. Az érzékelőt a fűtőeszköztől, vagy vízmelegítőtől egy méterre, fejmagasságba helyezzük el, és figyeljünk a szavatossági idejükre.

Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság

(Borítókép: Illusztráció/Gelsei Önkéntes Tűzoltó Egyesület/facebook.com)