Elkezdődött a csillagászati nyár

A szokások szerint ma, vagyis Szent Iván éjjelén ünnepeljük a legrövidebb éjszakát, bár idén már a június 21-ei napfordulóval elkezdődött a csillagászati nyár. Ezen időszakban jár a Nap a látszólagos legmagasabb pontján, így hazánkban ekkor közel 16 órás a nappal.

A nyári napforduló, egyben Szent Iván ünnepe ősi hagyományokra nyúlik vissza. A 16. század óta vannak feljegyzések Szent Iváni tüzek gyújtásáról, amelyeket aztán átugráltak. A szertartásnak egészség- és szerelemvarázsló szerepet tulajdonítottak.

– Keresztelő Szent János és Szent Iván az egy és ugyanaz a személy. Június 24-én tartjuk a születésnapját, ami egy kicsit a fény szimbolikával is összefügg, Jézussal is összefügg, hiszen a nap az mindig a fényt, a világosságot, és a keresztény világban Jézust is jelképezi nagyon szépen össze lehet kötni ezt a napfordulóval. A régi pogány hagyományok a kereszténység felvétele után Európa országainál így áttevődtek Szent Jánosra, illetve Szent Ivánra – mondta el Gyanó Szilvia, a Thúry György Múzeum néprajzos-muzeológusa.

Bár a nyári napfordulót június 24-én éjjel ünnepeljük, azonban a leghosszabb nappal általában június 21-ére esik. Ennek az az oka, hogy a napállás maximumának időpontja évente 24 perccel eltolódik a Föld forgástengelyének térbeli elmozdulása következtében.

– Egy fontos, a nap   mozgásának az iránya. Egy év folyamán elindul északról dél felé, úgymond a legmélyebb pontjáról – december 21-én, az a másik napforduló –megy fölfele egészen a nyári napfordulóig és megfordítja az irányát, ezért napforduló, a napforduló. Mert mozgásirányt változtat a nap – mesélte Vilmos Mihály amatőr csillagász.

A csillagászati nyár kezdete korábban ténylegesen június 24-re esett, de a két ünnep a tropikus időszámításnak és a korábbi naptárreformok miatt elkülönült.

H.R.

(Képek: Kanizsa TV)