Csapdák segítésével gyérítené a róka- és az aranysakál-állományt a Zalaerdő Zrt
Csapdák segítésével gyérítené a róka- és az aranysakál-állományt a Zalaerdő Zrt. A cél a vadon élő állatvilág védelme és a vadgazdálkodás hatékonyságának növelése. Azoktól, akik esetleg az érintett részeken, tehát a kiskanizsai lőtér környékén, Hosszúvölgy és Homokkomárom külterületén kirándulnának, fokozott figyelmet kér az erdészeti részvénytársaság.
Táblák is figyelmeztetik a természetben járókat a csapdázott területeken. A Zalaerdő Zrt. a megyében 65 ezer hektár vadászterületet kezel, a nagyvad- mellett az apróvadállományra is kiemelt hangsúlyt fektet a cég.
– Ez akár egy kóbor kutyát, macskát is képes megfogni, a lényeg, hogy ez egy élve fogó csapda. Tehát, ha netalán egy olyan faj, egyed kerül bele, ami kímélendő, a kolléga kinyitja az ajtót, kiengedi, és távozik az egyed – mondta el Ernszt Tamás.
Ernszt Tamás, a Zalaerdő Zrt. vadászati, halászati előadója Nagykanizsa közelében mutatta meg a stábunknak a csapda működését. Egyúttal rámutatott: a csapdázási tevékenység fő célja a róka és az aranysakál gyérítése, valamint leginkább a fácánállomány - de valamennyi földön, és föld közelében fészkelő madárfaj védelme.
– Arról sem szabad elfeledkezni, hogy hamarosan május, június hónapot fog mutatni a kalendárium, így világra jönnek az őzgidák, illetve a szarvasborjak. Életük első időszakában, az első néhány hétben bizony komoly veszélynek vannak kitéve ezek a fiatal egyedek, a róka, illetve az aranysakál szempontjából. Az aranysakál az elmúlt két évtizedben Magyarországon dél felől folyamatosan terjed. Állománya szinte megállíthatatlan, ma már Zalában megye szerte megtalálható – tette hozzá Ernszt Tamás, a Zalaerdő Zrt. vadászati és halászati előadója.
A vadgazdálkodók nehezen tudják elejteni a rejtőzködő életmódot élő, falkában vadászó aranysakált, az állat ugyanis rendkívül kifinomult érzékszervekkel bír. A hagyományos, lőfegyverrel való elejtési mód mellett a csapdázás lehet a megfelelő módszer a szakmabeliek szerint – nem mellékesen ez egy ősi vadászati mód.
– Kutatják a természetes környezetükben az élőhelyet, eljuthatnak akár egy csapdához is. A csapda fogási elve egy passzív mód, hiszen a táplálékot kereső ragadozó egyede elérkezik a csapdához, és a tollak, szőr után kutatva áthalad a csapdán, a csapda közepén pedig ott van az elsütő szerkezet, amely mozgásra, érintésre kiold, és a csapda két oldalán ezek a csapóajtók lezáródnak, így tudja megfogni az egyedet – fogalmazott Ernszt Tamás.
A csapdázási tevékenység miértjeiről és indokairól bővebben lesz szó A mi portánk című magazinunk hétfői adásában.
V.A.
(Képek: Kanizsa TV)