Több település már kapott állami támogatást a helyreállításra, de van ahol még válaszra várnak

Több zalai kistelepülés már kapott támogatást a nyári extrém esőzés okozta károk helyreállítására, vannak azonban olyan falvak is, amelyek 6 hónap elteltével még mindig az állami döntésre várnak. Július utolsó hétvégéjén évtizedek óta nem látott esőzés érte el a megye déli részét, olyan problémákat okozva a környékbeli községekben, víztározókban, magántulajdonokban, amelyeket máig nem hevertek ki az önkormányzatok és a helyi lakosok.

Július 25-én kezdődött az az intenzív esőzés, ami leginkább a dél-zalai településeket érintette. A legtöbb község határában árvízvédelmi záportározó található, ezek jó része azonban nem tudta befogadni a hatalmas mennyiségű csapadékot. Zalamerenyén például tehermentesíteni is próbálták a nyomást a tározón, a gát mégsem bírt a felgyülemlett vízzel.

„Itt látszik, hogy először megkezdte a gát tetejét, majd azt követően egyre mélyebbre mosta ki a gát töltését a hatalmas mennyiségű víz”

Herodek Miklós József, Zalamerenye polgármestere idézte fel a napokban a nyári eseményeket, amikor is a gátszakadás következtében több családnak kellett azonnal elhagyni otthonát. Az önkormányzat a katasztrófa utánl három vis maior pályázatot adott be, a tó, a helyi kultúrház és a község útjainak, árkainak rendbetételére.

– A december 24-én megjelenő Magyar Közlönyben megláttuk, hogy a gazdaságvédelmi alapból a kormányzat által nyújtott támogatás, ami 118 millió 645 ezer forint, ezzel a vis maior pályázattal együtt már lehetőséget biztosít arra, hogy az itt élő emberek életét, vagyontárgyait megmentve a helyreállítási munkákat minél előbb megkezdjük – nyilatkozta Herodek Miklós József, Zalamerenye polgármestere.

Miháld község horgásztava gyakorlatilag megsemmisült azon a júliusi hétvégén. Nem gátszakadás okozta a problémát, hanem a gát melletti erdő talaját tudta átmosni az áradat. A tó vize a halállomány 90 százalékával együtt elfolyt. A segítséget Miháld önkormányzata is azonnal megigényelte, hiszen a helyreállítási költségeket több mint 120 millió forintra becsülik. A támogatást, részint a tulajdoni viszonyok miatt, még nem ítélték meg a községnek. A többszöri, belügyminisztériumi levélváltás után a legújabb információ az, hogy február középéig hoznak döntést a pályázatról.  

– Az év végén az ország anyagi helyzetét is figyelembe véve a kormányzat egyedi döntéseket is hozhat bizonyos települések tekintetében, hogy tud-e segítséget nyújtani vagy nem. Erre konkrét választ még nem kaptunk. Január első felében érdeklődtünk újra, azt a választ kaptuk, hogy február közepéig érdemi döntés születik ebben a tekintetben – mondta Gerő Sándor, Miháld polgármestere.

Liszóban szintén katasztrófahelyzet volt július végén, de ma már csak a nyomai láthatók az akkori pusztításnak. A záportározó gátja nem szakadt át, de a védművekben és a község belterületi vízelvezetőiben így is keletkeztek károk. A megítélt helyreállítási támogatásoknak köszönhetően hamarosan óriási munkálatok kezdődnek a tónál.

– Településünk kapott 12 millió forintnyi támogatást az árvízcsúcs-csökkentő helyreállítására, illetve feliszapolódott a tó, annak a helyreállítására közel 227 millió forint támogatást kaptunk rendkívüli kormánytámogatásból – fogalmazott Novák Csaba, Liszó polgármestere.

Várhatóan tavasszal kezdődik a helyreállítási munka Liszóban, a tó iszapolása ugyanis csak az árvízvédelmi záportározó leengedésével és szikkasztásával valósulhat meg, amelyet természetesen lehalászás fog megelőzni.

V.A.

(Képek: Kanizsa TV, Miháld horgásztava Archív)